A McLaren forma-1-es csapatot az �j-Z�landi Bruce Mclaren alap�totta, 1966-ban, deb�t�lt Monac�ban. 1970-ben az alap�t� Goodwoodban egy sportaut� tesztel�sekor balesetben meghalt. A McLaren els� gy�zelm�t Denis Hulme szerezte a McLaren-Forddal. A k�vetkez� �vben Emerson Fittipaldi vil�gbajnok lett az M23-mal, 1976-ban pedig James Hunt nyert. A McLaren akkkori legf�bb szponzora a Marlboro volt. A 80-as �vek elej�n Ron Dennis, Jochen Rindt egykori m�rn�ke megv�s�rolta az akkoriban sikertelen csapatot. Az�ta a McLaren modelleit „MP4”-nek h�vj�k.

A Porsche turb�-motorokkal a McLarenn�l vil�gbajnok lett Niki Lauda(1984), �s Alain Prost (1985, 1986). 1987-t�l a Honda sz�ll�totta a legjobb motorokat a Forma-1-ben. A McLaren ezut�n is sikeres maradt 1988 �s 1991 k�z�tt minden vil�gbajnoks�got megnyert. 1988 �s 1989-ben volt a Forma-1 t�rt�net�nek legh�resebb pil�tap�rosa, Ayrton Senna �s Alain Prost. 1988-ban a 16 versenyb�l 15-�t a McLaren nyert meg. Ebben az �vben Senna nyert alig n�h�ny pont el�nnyel. A k�vetkez� �vben viszont Prost v�gott vissza �s h�romszoros vil�gbajnok lett 1989-ben. Miut�n a francia elhagyta a csapatot Senna a r�k�vetkez� k�t �vadot (1990, 1991) megnyerte.

1991-ben a Honda visszavonult a Forma1-b�l �s nem sz�ll�totta tov�bb V12-es motorjait. 1992-ben a McLaren nem szerepelt t�l j�l, helyette a Williamsek domin�ltak ink�bb Nigel Mansell is egy Williamsszel lett vil�gbajnok. 1993-t�l a McLaren a Fordt�l kapott motorokat. Ezut�n Senna is elment a csapatt�l a Williams-Renaulthoz. 1994-t�l a csapat a Peugeot-t�l kapott motorokat. Miut�n 1996-ban a f�szponzor Marlboro a Ferrarihoz ment, a csapat szponzora ezut�n, a West lett.

1997-t�l a csapat sz�n�t a piros-feh�rr�l ez�stre v�ltoztatta. 1998-ban ism�t sikerek k�vetkeztek Mika H�kkinen megnyerte az 1998-as �vadot, a McLaren 1998-ben, �s 1999-ben megnyerte a konstrukt�ri vil�gbajnoks�got. Az ist�ll� �j motorbesz�ll�t�ja a Mercedes lett. 2000-t�l m�r a Ferrari domin�lt. H�kkinen t�voz�sa ut�n a szint�n finn Kimi R�ikk�nen lett David Coulthard csapatt�rsa. R�ikk�nen 2003-ban csak k�t ponttal maradt el a Ferraris Michael Schumachert�l, �gy m�sodik lett.

2005-ben Juan Pablo Montoya v�ltotta fel David Coulthardot, ez�vben R�ikk�nen ism�t m�sodik lett Fernando Alonso m�g�tt. A szezon m�sodik fel�ben a csapat elvesz�tette a f�szponzor Westet.

2006-ban a csapat egy versenyt sem tudott megnyerni, ami 1996 �ta nem fordult el�. Az Egyes�lt �llamok nagyd�ja ut�n Montoya elment a csapatt�l, jelenleg a NASCARban versenyez. Hely�re Pedro de la Ros�t �ltett�k.

2006 november�ben a McLaren-Mercedes Lewis Hamiltont szerz�dtette le a vil�gbajnok Fernando Alonso mell�. 2007-ben a csapat f�szponzora a Vodafone lett. A McLaren a 2007-es egy�ni F1-es vil�gbajnoks�g legnagyobb es�lyese, Hamilton a legt�bb versenyen dobog�s helyre �rkezett, Alonso minden verseny�n pontot szerzett az es�s Jap�n Nagyd�jat kiv�ve. A csapat a Magyar Nagyd�jon nem kapta meg konstrukt�ri pontjait, mivel Fernando Alonso feltartotta csapatt�rs�t az id�m�r� edz�sen, �gy � m�r nem tudott ut�na k�rt futni. A McLarent 2007-ben kiz�rt�k a konstrukt�ri vil�gbajnoks�gb�l, mert az FIA �ll�t�sa szerint illeg�lisan jutott hozz� ferraris inform�ci�khoz. A csapatot ez�rt 100 milli� doll�rral megb�ntett�k �s elvett�k konstrukt�ri pontjait.