Niki Lauda

Andreas Nikolaus „Niki” Lauda (B�cs, 1949. febru�r 22. – ) osztr�k v�llalkoz�, volt Forma 1-versenyz� �s h�romszoros vil�gbajnok (1975, 1977, 1984).

Niki Lauda

�llampolg�rs�g	osztr�k
Formula–1-es p�lyafut�sa
Akt�v �vei	1971-1979, 1982 – 1985
Csapata(i)	March, BRM, Ferrari, Brabham, McLaren,
Nagyd�jak sz�ma	172
Vil�gbajnoki c�mek	3
Gy�zelmek	25
Dobog�s helyez�sek	54
Els� rajtkock�k	24
Leggyorsabb k�r�k	24
Els� Nagyd�j	1971 Osztr�k Nagyd�j
Els� gy�zelem	1974 Spanyol Nagyd�j
Utols� gy�zelem	1985 Holland Nagyd�j
Utols� Nagyd�j	1985 Ausztr�l Nagyd�j

Niki Lauda 1971-1972 k�z�tt a March Forma 1-es csapat pil�t�ja, 1973-ban a B.R.M. aut�it vezette. 1974-1977 k�z�tt a Ferrari pil�t�ja. 1975-ben vil�gbajnok, 1976-ban a N�rburgringen s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett egy balesetben. A vil�gbajnoki c�met az utols�, es�s futamon elvesztette James Hunttal szemben. 1977-ben visszaszerezte vil�gbajnoki c�m�t, de �sszeveszett Enzo Ferrarival, �s �v k�zben elhagyta a csapatot. 1978-1979 k�z�tt a Bernie Ecclestone �ltal ir�ny�tott Brabham csapat versenyz�je volt. �v v�g�n visszavonult, l�git�rsas�g�t, a Lauda Airt ir�ny�totta.

1982-ben visszat�rt a forma 1-be, �s visszat�r�se ut�ni harmadik verseny�t r�gt�n meg is nyerte. 1982-1985 k�z�tt a McLaren aut�it vezette, 1984-ben harmadszor is vil�gbajnok lett.

A rep�l�s mellett a forma 1-ben tov�bb dolgozott. Tan�csad� volt a Ferrarin�l �s a Jaguar ist�ll�n�l. Jelenleg a n�met RTL telev�zi� szakkomment�tora.

1976. augusztus elseje fekete nap a Forma-1 napt�r�ban. A N�met Nagyd�jnak otthont ad� N�rburgring akkor m�g nem a ma ismert vonalvezet�s� p�lya, hanem a leghosszabb �s tal�n legvesz�lyesebb ring volt a versenysorozat helysz�nei k�z�l. A 22 kilom�teres p�ly�t Jackie Stewart Z�ld Pokolnak h�vta annak ellen�re, hogy h�romszor is nyert itt. Niki Lauda c�mv�d�k�nt �llt a rajtr�cson �s els� n�rburgringi gy�zelm�re k�sz�lt. Nem is sejtette, hogy �lete k�t k�r eltelt�vel gy�keresen megv�ltozik.

Lauda az elrontott rajt ut�n Hunt-tal egy�tt h�tr�bb szorult, a vezet�st Reggazoni vette �t. A vizes aszfalton t�bben megp�rd�ltek �s a mez�ny nagy r�sze ki�llt kereket cser�lni. A teljesen �sszekavarodott mez�ny azonban nem sok�ig k�r�zhetett. Lauda a Bergwerkn�l elvesztette uralm�t Ferrarija f�l�tt, a kocsi hatalmas sebess�ggel csap�dott a p�ly�t szeg�lyez� korl�tnak, ami visszal�kte azt az aszfaltcs�kra. A versenyben Lauda m�g�tt hajt� Brett Lunger m�r nem tudta kiker�lni a s�r�lt versenyaut�t, �ssze�tk�ztek, Lauda Ferrarija kigyulladt.

A 27 �ves Lauda tehetetlen�l �lt a l�ngol� aut�ban, �let�t pil�tat�rsai b�tors�g�nak k�sz�nheti, akik m�sodpercekkel az aut� felrobban�sa el�tt tudt�k kiszabad�tani a roncsb�l. Lunger, Guy Edwards, Arturo Merzario �s Harald Ert voltak azok, akik 37 m�sodperc ut�n ki tudt�k szabad�tani Laud�t a l�ngol� aut�b�l. A fiatal osztr�k versenyz� s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett, a Mannheim-i k�rh�zban az �let��rt k�zd�ttek. �g�si s�r�l�sei �s a bel�legzett f�st miatt �llapota kritikus volt. Orvosai mindent megtettek �rte, �llapota csak n�gy nap m�lva stabiliz�l�dott, de s�r�l�sei �r�kre nyomot hagytak arc�n. A balesetet egy kisfi� �r�k�tette meg, a k�peket szerte a vil�gon lek�z�lt�k. A N�rburgring felett elj�rt az id�, az egyre gyorsul� versenyaut�knak m�r nem volt biztons�gos ez a p�lya. A ring licensz�t visszavont�k, a N�met Nagyd�j Hockenheim-be k�lt�z�tt.

Sz�rny� balesete ut�n hat h�ttel Lauda akaraterej�nek �s b�tors�g�nak bizonys�g�ul m�r �jra a Ferrariban �lt, v�gigversenyezte az id�nyt. Lauda k�s�bb szem�lyesen k�sz�nte meg a seg�ts�get megment�inek, akik k�z�l Merzarionak - akivel nem volt t�l j� viszonyban - adta monte-carl�i pole poz�ci�j��rt kapott arany�r�j�t. Az 1976-os �vet Lauda a m�sodik helyen z�rta, c�mv�d�s�hez egyetlen pont hi�nyzott.