A McLaren ist�ll� alap�t�ja, Bruce McLaren 1937. augusztus 30.-�n l�tta meg a napvil�got �j-Z�landon, Auckland v�ros�ban. M�r az 1950-es �vek k�zep�n versenyezni kezdett haz�j�ban. Az egy�l�ses versenyaut�kat r�szes�tette el�nyben, �s 1958-ban imm�r Eur�p�ban gy�zelmet aratott egy Formula 2-es futamon. F1-es bemutatkoz�s�ra ?59-ben ker�lt sor, amikor egy Cooperrel versenyzett. Folyamatosan a pontszerz� z�n�ban �rt c�lba, az �vad utols� verseny�n pedig learatta p�lyafut�sa els� Formula 1-es gy�zelm�t, Sebringben. Ezzel Bruce McLaren lett a sport�g t�rt�net�nek legfiatalabb futamgy�ztese. 22 �ves volt ekkor. 1960-ban Jack Brabham m�g�tt a m�sodik sz�m� pil�ta szerep�t t�lt�tte be, de a k�vetkez� �vben m�r � volt csapata els� sz�m� versenyz�je, mert Brabham vette a kalapj�t, �s t�vozott. N�h�ny eredm�nytelen �v k�vetkezett, majd McLaren �gy d�nt�tt, hogy megalap�tja saj�t ist�ll�j�t. A csapat a Bruce Mclaren Motor Racing Ltd. nevet kapta, �s saj�t konstrukci�kat gy�rtott. Technikai tud�s�nak k�sz�nhet�en McLaren hamar felvir�goztatta v�llalkoz�s�t.

Els� F1-es karossz�ri�j�t Robin Herd tervezte �s �p�tette meg 1966-ban. Balszerencs�j�re ez volt a h�romliteres er�forr�sok els� szezonja, �gy a McLaren �ltal haszn�lt olasz Serenissima �s a t�ls�lyos Ford motorok gyeng�nek bizonyultak. A ?66-os Brit Nagyd�jon szerezte meg a csapatvezet� az els� pontot az ist�ll� sz�m�ra, amikor a tizenharmadik helyr�l indulva a hatodik helyen �rt c�lba. A Herd �ltal tervezett M7-es, amely a Ford Cosworth legend�s DFV er�forr�s�val volt felv�rtezve, igazi szenz�ci�nak bizonyult. A McLaren megszerezte els� futamgy�zelm�t a Bajnokok Verseny�n, Bruce r�v�n. Denny Hulme 1968-ban csatlakozott az alakulathoz, �gy a McLaren-Hulme pil�takett�s indult harcba a vil�gbajnoki c�m�rt, melyet v�g�l Graham Hill nyert el, az id�ny utols� futam�n.

�szak-Amerik�ban, a CanAm sportkocsisz�ri�ban a McLaren igazi nagyhatalom volt, de sajnos 1970 j�nius�ban Bruce McLaren f�ldi p�lyafut�sa befejez�d�tt. Egy CanAm aut�t tesztelt Goodwoodban, amikor hal�los balesetet szenvedett. A csapat folytatta a munk�t, �s az M7-es is j�nak bizonyult, az igazi �tt�r�st azonban az M23-as modell hozta, amely Denny Hulme �s Peter Revson ir�ny�t�s�val h�rom futamot nyert az 1973-as bajnoki sorozatban. A McLaren csapat els� konstrukt�ri vil�gbajnoki c�m�t 1974-ben nyerte amikor Emerson Fittipaldi �rkezett hozz�juk a Lotust�l. H�rom gy�zelem, �s j�n�h�ny pontszerz� hely sz�ks�geltetett az els� komoly sikerhez. Nem siker�lt ism�telni�k 1975-ben, mert Niki Lauda �s a Ferrari megakad�lyozta �ket ebben. Az �v v�g�n Fittipaldi t�vozott, hely�re pedig James Hunt �rkezett a McLarenhez. Egy igazi dr�mai szezon volt a k�vetkez�. Hunt egy pont el�nnyel elh�d�totta az egy�ni vb-c�met, m�g a konstrukt�r�k serlege a Ferrari� lett. ?77-ben Hunt h�romszor gy�z�tt, m�gsem tudta megv�deni bajnoki c�m�t.

K�pek: