A McLaren-Mercedes ist�ll� vezet�je, Ron Dennis, j�nius 1-j�n, p�nteken �nnepelte 60. sz�let�snapj�t. A wokingi csapat els� embere 40 �ve tev�kenykedik a Forma-1 vil�g�ban �s 27 �ve �ll az ist�ll� �l�n. Sz�let�snapja alkalm�b�l tekintett�k �t eddigi p�lyafut�sa legfontosabb �llom�sait.
A kezdetek:

Ron Dennis 1947. j�nius 1-�n sz�letett az angliai Wokingban �s ebben a kisv�rosban is n�tt fel. 16 �vesen kimaradt az iskol�b�l �s Wybridge-ben, a Thomson & Taylor nev� gar�zsban kezdett dolgozni aut�szerel�-tanonck�nt. Nem sokkal ezut�n a gar�zs a Chipstead Motorcsoport egyik le�nyv�llalata lett, �s Dennist �thelyezt�k a versenyaut�kat k�sz�t� Cooper Aut�gy�rba. K�zben a Guildford M�szaki F�iskol�n r�szid�ben hallgatott g�pj�rm�-technol�gi�t.

19 �vesen ker�lt a Cooper Forma-1-es csapat�hoz, ahol Jochen Ridt volt az els�sz�m� pil�ta. Rindt k�t �v m�lva a Brabham csapathoz igazolt, ahov� mag�val vitte Dennist is, aki egy �vvel k�s�bb m�r a szerel�k f�n�ke lett. Jack Brabham csapatf�n�k nyugd�jba vonul�s�t k�vet�en d�nt�tt �gy egy szerel�t�rs�val, hogy saj�t ist�ll�t alap�t, ami v�g�l Rondel n�ven alakult meg 1972-ben Wokingban. A csapat Leicestershire-ben tal�lhat� Mallory Park p�ly�n deb�t�lt, els� pil�t�i Carlos Reutemann �s Bob Wolek voltak.

Az els� sikerek

Dennis a hetvenes �vek v�g�n alap�totta meg a Projekt 4 nev� ist�ll�t, amely a Forma-2-ben �s Forma-3-ban is sikeres lett, 1979-ben �s 1980-ban bajnoks�got nyert a Philip Morris (Marlboro) c�g t�mogat�s�val. 1980-ban, a Philip Morris vezet�s�ge, az akkoriban szer�nyen szerepl� McLaren ist�ll�t k�nyszer�tette a Projekt 4-gyel val� egyes�l�sre, Ron Dennis �llt a csapat �l�re. Dennis ezut�n John Barnardot k�rte fel Forma-1-es versenyaut�ja megtervez�s�re, aki egy forradalmian �j, sz�nsz�las �sszet�tel� karossz�ri�t az MP4/1-t alkotott a csapat sz�m�ra. Ebben az �vben az ist�ll� pil�t�i, John Watson �s Alain Prost a konstrukt�r�k k�z�tt a hetedik helyet szerezt�k meg a csapatnak. Dennis lehet�s�get l�tott Prostban, de m�gsem tudta megakad�lyozni, hogy a francia a Renault csapathoz igazoljon.

A nyolcvanas �vek elej�n �zlett�rsaival egy�tt �jabb szponzorokat szerzett, Mayer �s Tyler Alexander, illetve Mansour Ojjeh, a Williams t�mogat�ja szem�ly�ben. Ojjeh c�ge, a TAG (Techniques d’Avant Garde), a turb�motorokat gy�rt� Porsche befektet�je is volt egyben, amelynek motorjai k�szen �lltak a McLaren sz�m�ra, �gy a csapat nevet is v�ltoztatott, McLaren TAG-re �s Ojjeh 70%-os r�szesed�st nyert az ist�ll�n�l. Dennis, az id�k�zben visszavonult k�tszeres vil�gbajnokot, Niki Laud�t meggy�zte a visszat�r�sr�l, az 1984-es szezont vele �s a Renault csapatt�l visszat�r� Alain Prosttal kezdte meg, vagyis minden k�szen �llt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s�re.

A vil�gbajnok csapat

1984-ben 16 versenyb�l tizenkett�t nyert meg Dennis vezet�s�vel a McLaren ist�ll�, Lauda f�l ponttal el�zte meg Prostot, m�g a csapat t�bb mint k�tszer annyi pontot gy�jt�tt, mint a harmadik helyezett Elio de Angelis. A k�vetkez� �vben is siker�lt elh�d�tani mindk�t vil�gbajnoki c�met, �m 1986-ban a konstrukt�ri els�s�get elbukta a g�rda.

1987-re vil�goss� v�lt Dennis sz�m�ra, hogy a TAG motorok m�r nem k�pesek felvenni a harcot a t�bbi gy�rt�val, ez�rt a Honda c�g fel� pr�b�lt meg k�zeledni. A Honda viszont ekkor m�g a nagy riv�lis Williams ist�ll� partnere volt, mivel azonban a csapatf�n�k, Frank Williams nem akart jap�n versenyz�t szerz�dtetni, ez�rt a Honda �tp�rtolt a McLarenhez. Dennis nemcsak kiv�l� motorsz�ll�t� c�get szerzett csapat�nak, de emell� az az�ta legend�v� v�lt brazil Ayrton Senn�t is a wokingi g�rd�hoz cs�b�totta. Nyer� p�rossal kezdett neki az 1988-as szezonnak, aminek v�g�n az angol alakulat Senna �s Prost r�v�n 16 futamb�l 15 gy�zelmet k�nyvelhetett el �s a r�k�vetkez� �v is ugyanezt az eredm�nyt hozta. Azonban Dennis nem tudta k�t, heves v�rm�rs�klet� pil�t�j�t kezelni, emiatt Prost egy�ni vil�gbajnoki c�mmel a tarsoly�ban elhagyta az ist�ll�t. A francia hely�re az osztr�k Gerhard Bergert igazolta le Dennis.

A kilencvenes �vek eleje tov�bbi McLaren dominanci�t hozott a Forma-1-ben, 1990-ben �s 1991-ben is nyert a wokingi g�rda. 1992-t�l viszont Dennis �s csapata sz�m�ra h�t �ns�ges �v k�vetkezett. A kilencvenes �vek derek�n megegyezett a Mercedes motorgy�rt� c�ggel, illetve a McLarenhez Williamst�l �tcs�b�tott szt�rtervez�vel, Adrien Newey-vel egy �j, minden tekintetben versenyk�pes, vil�gbajnoki gy�zelemre alkalmas versenyaut� �p�t�s�ben. A kezdeti neh�zs�geket k�vet�en, a finn Mika H�kkinen r�v�n 1998-ban megnyerte az egy�ni- �s a csapat-vil�gbajnoki c�met is. A finn 1999-ben ism�telt, igaz a konstrukt�ri els�s�g ekkor m�r kics�szott Dennis kezei k�z�l.

A 2000-es �vek

2001-ben, Mika H�kkinen visszavonul�s�t k�vet�en, elcs�pte Jeand Todt el�l a finnek fiatal tehets�g�t, Kimi Raikk�nent. A Dennis vezette McLaren csapat ugyan az �lcsapatok k�z� tartozott, de vil�gbajnoks�got m�gsem siker�lt nyernie, egy hajsz�llal mindig jobb volt a Ferrari vagy �ppen a Renault csapata. A 2007-es szezonnak, a Renault ist�ll�t�l hozz� igazol� k�tszeres vil�gbajnok, spanyol Fernando Alons�val �s a McLaren k�tel�k�ben nevelked� �jonc Lewis Hamiltonnal v�gott neki �s jelenleg pil�t�i �s csapata is vezet a bajnoks�gban �t fordul�t k�vet�en. Most minden jel arra utal, hogy �v v�g�n a m�r �gy is hossz� vil�gbajnoki lajstrom �jabb c�mekkel gyarapodhat. (2007-es �r�s)(forr�s:f1h�rek.hu)

Adatlap
RON DENNIS
Sz�let�si id�: 1947. j�nius 1.
Sz�let�si hely: Nagy-Britannia, Woking
Csal�di �llapota: N�s, feles�ge Lisa, k�t l�nya �s egy fia van
C�mei: csapatf�n�k, a McLaren csoport eln�ke �s strat�giai vezet�je
Vil�gbajnok a Forma-1-ben, a McLaren ist�ll� vezet�jek�nt: 9 egy�ni (1984, 1985, 1986, 1988, 1989, 1990, 1991, 1998, 1999) �s 7 konstrukt�ri (1984, 1985, 1988, 1989, 1990, 1991, 1998) vil�gbajnoki c�m
Elismer�sei:
- a Brit Aut�versenyz�k Klubj�nak arany�rme, 2001.
- tiszteletbeli doktor, Surrey Egyetem, 2000.
- a motorsport szolg�lat��rt a Brit Birodalom Lovagrendj�nek Parancsnoki fokozata, 2000.
- tudom�nyos doktor, Londoni V�rosi Egyetem, 1997.