Ayrton Senna

Ayrton Senna da Silva 1960. m�rcius 21-�n sz�letett Santan�ban - Sao Paulo (Braz�lia) egy j�m�d� emberek �ltal lakott negyed�ben - Neide �s Milton Guirado Theodoro Senna da Silva m�sodik gyermekek�nt az 1957-ben vil�gra j�tt Viviane ut�n. Hat �vvel k�s�bb, 1966-ban m�g egy testv�re sz�letett: Leonardo.

Az apa, Milton sikeres �zletember (aut�alkatr�sz v�llalat) �s f�ldbirtokos volt, �gy csal�dja soha semmiben nem szenvedett hi�nyt. Tal�n ma m�r hihetetlen, de a kis Ayrton nagyon �gyetlen gyermek volt �s k�s�bb orvosilag is meg�llap�tott�k, hogy mozg�skoordin�ci�s probl�m�i vannak. Ezen k�v�l a korai besz�mol�k szerint m�r akkor jellemz� volt r� egy olyan fok� komolys�g, amely koroszt�ly�t�l szokatlan volt.

Milton azt is �szrevette, hogy kisfia nagyobb �rdekl�d�st mutat az aut�k ir�nt az �tlagn�l, �gy n�gy�ves kor�ban k�sz�tett neki egy kicsi, egy l�er�s gokartot. �s Ayrtont mintha csak kicser�lt�k volna, amikor bele�lt! A kis "sz�guld� s�mliban" m�r nem volt t�bb� esetlen - ehelyett hihetetlen�l koncentr�ltt� v�lt. Innent�l kezdve a csal�d h�tv�gi programj�b�l nem hi�nyozhatott az, hogy kivigy�k Ayrtont a k�zeli parkba k�r�zgetni.

Az iskola nem k�t�tte le a fiatal Senn�t, de �desapja tanulm�nyi eredm�nyeit�l tette f�gg�v�, hogy folytathatja-e a gokartoz�st, �gy Ayrton mindent megtett az�rt, hogy el�gedett� tegye �t. Nyolc�ves lehetett, amikor elkezdte figyelni az akkori "nagyokat" a telev�zi�ban: Jackie Stewart ragadta meg legink�bb figyelm�t, majd k�s�bb Braz�lia els� igaz�n nagy aut�versenyz� h�se, Emerson Fittipaldi.

Ayrton t�z�ves kor�ban kapta meg els� komoly gokartj�t: egy 100 k�bcentis kis g�pet. Braz�li�ban tizenh�rom �ves kort�l lehetett akkoriban hivatalos gokart versenyeken r�szt venni, �gy Senn�nak m�g h�rom �vig be kellett �rnie a gyakorl�ssal a k�zeli Parque Anhembi gokart p�ly�n. K�zben 1972-ben Fittipaldi vil�gbajnok lett, 1973-ban pedig Sao Paul�ban megrendezt�k az els� Forma-1-es Brazil Nagyd�jat, amelyet szint�n Fittipaldi nyert. A n�z�k k�z�tt csillog� szemekkel ott �lt a tizenh�rom �ves Ayrton, aki m�r akkor arr�l �lmodott, hogy minden id�k legjobbja lesz.

Ebben az �vben j�lius 1-j�n v�gre � maga is versenyezhetett - r�ad�sul ott, ahol a Forma-1-es nagymen�k: Interlagosban - pontosabban a komplexum gokartp�ly�j�n. A versenyen a koroszt�ly Sao Paulo-i legjobbjai �lltak rajthoz, s jelen volt az a fi� is, aki addig szinte mindent megnyert: Maurizio Sala. Ayrton azonban k�l�nleges volt �s r�gt�n az els� verseny�t megnyerte, maga m�g� utas�tva m�g a "men�" Sal�t is. K�s�bb a k�t sr�c �sszehaverkodott, s�t Ayrton egy id�ben Maurizio h�g�val, Carolin�val is j�rt.

Senna k�ts�gtelen�l jobban volt eleresztve anyagilag, mint legt�bb vet�lyt�rsa - t�bbek k�z�tt m�r gyermekkor�ban saj�t furgonja volt sof�rrel - de a tehets�get nem lehet p�nzen megvenni �s hogy milyen k�pess�gekkel rendelkezett az kezdett�l fogva nyilv�nval� volt. Mint ahogy az is, hogy ha valamit csin�lt, akkor azt nagyon komolyan csin�lta, �gyelve a legapr�bb r�szletekre �s semmit nem b�zva a v�letlenre. Ennek egyik �kes p�ld�ja az, hogy Senna t�bb alkalommal szem�lyesen kereste fel a gokartok motorj�t fejleszt� Tche m�helyt �s fel�gyelte hogyan dolgoznak g�pe hajt�m�v�n. A legjobbat akarta kapni �s ez�rt hajland� volt tenni is.

Ayrton 1974-ben nyeri els� bajnoki c�m�t: a Sao Paulo-i junior gokartbajnoks�g gy�ztese lesz. 1975-ben m�sodik helyezett az orsz�gos junior bajnoks�gban �s bajnoki c�met szerez a "Nacional Italcolomy" sorozat junior kateg�ri�j�ban. 1976-ban Sao Paulo bajnoka a 100 k�bcentis m�sodoszt�lyban �s harmadik helyen v�gez a brazil bajnoks�gban ugyanebben a g�poszt�lyban. A 100 k�bcentis els� oszt�lyban megnyeri a h�rom�r�s versenyt Sao Paul�ban.

1977-ben l�pett ki nemzetk�zi porondra �s r�gt�n megnyerte a D�l-Amerikai Gokart Bajnoks�got az Inter kateg�ri�ban. Ugyanebben az �vben �s ugyanebben a kateg�ri�ban m�sodik helyezett a brazil bajnoks�gban �s a Sao Paulo-i bajnoks�gban. Ism�t megnyeri a h�rom�r�s Sao Paulo-i versenyt - ez�ttal ezt is az Inter kateg�ri�ban.

1978-ban vett el�sz�r r�szt a gokart vil�gbajnoks�gon (az Inter kateg�ri�ban), amelyet akkor a franciaorsz�gi Le Mans-ban tartottak. �sszetettben hatodik helyen v�gzett, amelyr�l a szakemberek egy�rtelm�en �gy tartott�k, hogy remek teljes�tm�ny, �m Ayrton el�gedetlen volt - mint mindig, ha �gy �rezte lehetett volna jobb is. A perfekcionizmus kezdett�l fogva jellemz� volt r�. K�l�n�sen azt f�jlalta, hogy a d�nt� h�rom verseny�b�l egyet sem tudott megnyerni: az els� futamon hetedik volt, a m�sodikon �tk�z�tt az angol Mickey Allennel �s mindketten kiestek, a harmadikon hatodik helyet �rt el.

Ebben az esztend�ben r�szt vett m�g a gokartos Jap�n Grand Prix-n Sug�ban (Inter katg�ria), ahol negyedik lett. Term�szet�n�l fogva val�sz�n�leg ezt is kudarcnak �rt�kelte, �m hazai f�ld�n vigasztal�dhatott a brazil bajnoki c�mmel (Inter kateg�ria) �s a h�rom�r�s Sao Paulo-i versenyen aratott gy�zelm�vel (Inter kateg�ria). Ugyanebben a kateg�ri�ban m�sodik lett a Sao Paulo-i bajnoks�gban.

1979-ben a portug�liai Estorilban rendezt�k a gokart vil�gbajnoks�got, ahol Ayrton m�sodik lett (ebben az �vben is maradt az Inter kateg�ri�n�l) a holland Peter Koene m�g�tt. A d�nt� h�rom futam�b�l egyet Ayrton nyert, egyet Koene �s a harmadikban Koene-nek csak arra volt sz�ks�ge a versenymatematika alapj�n, hogy honfit�rsa, Peter de Bruyn el�tt v�gezzen, amit meg is csin�lt. Senna jav�tott teh�t az el�z� esztend�h�z k�pest, de �t csak a bajnoki c�m tudta volna el�gedett� tenni.

A San Juanban rendezett d�l-amerikai bajnoks�gban is a m�sodik helyen v�gez, majd nyer Olaszorsz�gban, San Marin�ban. Megnyeri a Mato Gross�ban rendezett brazil bajnoks�got is, m�sodik Wholenben a gokartos Sv�jci Grand Prix-n �s Parm�ban az Olasz Grand Prix-n is. Tizedik az olaszorsz�gi Jesol�ban rendezett Bajnokok Kup�j�n.

1980-ban d�l-amerikai �s brazil bajnok az Inter kateg�ri�ban �s �jra m�sodik a gokart vil�gbajnoks�gon - ez�ttal a belgiumi Nivelles-ben a 135 k�bcentis kateg�ri�ban. Az els� futamban kics�szott, a m�sodikban nyert, a harmadikban pedig harmadik lett.

Leny�g�z� eur�pai bemutatkoz�s a Forma-Fordban - 1981

Ayrton tudta, hogy ha nagy versenyz�i karriert akar befutni, akkor valamelyik eur�pai aut�s kateg�ri�ban kell felh�vnia mag�ra a figyelmet. Ez�rt 1981-ben, 21 �ves kor�ban, - amikor aut�kra v�ltott gokartokr�l - �gy d�nt�tt, hogy az angol Forma-Ford 1600 bajnoks�gban folytatja p�lyafut�s�t. Ekkorra feles�g�l vette Liliane Vasconcelost, aki vele utazott a F�ld m�sik oldal�ra.

A Forma-Ford 1600-as h�tv�geken egyszerre h�rom bajnoks�g versenyeit tekinthett�k meg a n�z�k: a P.&O. bajnoks�g�t, a R.A.C. (Royal Automobile Club) bajnoks�g�t �s a T.T.(Towsend-Thoresen) bajnoks�g�t: Senna mindh�rom kateg�ri�ban r�szt vett versenyeken, �m els�sorban a T.T.-re koncentr�lt.

A Van Diemen csapat rendk�v�l sikeres volt a Forma-Fordban �s Senna maga kereste fel a csapat vezet�j�t, Ralph Firmant (igen, a k�s�bbi Forma-1-es pil�ta apja). A tapasztalt Firman-re rendk�v�l nagy hat�ssal volt Senna magabiztoss�ga �s leszerz�dtette a fiatalembert, aki ekkoriban egy�bir�nt m�g Ayrton da Silvak�nt haszn�lta nev�t.

Ayrtonnak �gy term�szetesen az eg�sz szezonra Angli�ba kellett k�lt�znie: sz�ll�s�t Norfolkban tal�lta meg.

Persze egy fiatal aut�versenyz� dolga nem ennyire egyszer�, amikor be akar ker�lni egy fels�bb �s r�ad�sul idegen orsz�gban foly� versenysorozatba. Az ilyesmihez sok p�nzre van sz�ks�g. Senn�nak ezt gazdag �desapja biztos�totta - s tette ezt annak ellen�re, hogy � az�rt sz�vesebben l�tta volna fi�t �zletemberk�nt. (Aryton egy�bk�nt j�rt is �zleti f�iskol�ra.)

Senna m�rcius 1-j�n Brands Hatch-ben a P.&O. bajnoks�g els� verseny�n �t�dik helyet szerzett - m�g az 1980-as aut�val. A k�vetkez� h�ten a T.T. bajnoks�gban Thruxtonban m�r harmadik volt. A Van Diemen a k�vetkez� versenyen - �jra Brands Hatch-ben �s a T.T. bajnoks�gban - vetette be el�sz�r 1981-es aut�j�t, amellyel Senna azonnal pole poz�ci�t szerzett, majd az es�versenyen leny�g�z� gy�zelmet aratott.

M�rcius 22-�n Mallory Parkban �jabb pole k�vetkezett �s egy m�sodik hely egy forr� hangulat� versenyen: az els� hely�rt az argentin Enrique Mansilla (szint�n Van Diemen) �s Senna volt harcban. Mansilla m�g a verseny elej�n elh�zott egy j� rajt ut�n, �m Senna csak Ricardo Valerio megel�z�se ut�n tudott a nyom�ba eredni. Gyorsabb volt Mansill�n�l �s az utols� k�rben megpr�b�lta megel�zni, �m ekkor az argentin nemes egyszer�s�ggel kitolta �t a f�re, �gy Ayrton sz�m�ra maradt a m�sodik hely. Senna a verseny ut�n �ktelen d�hvel t�madt Mansill�ra �s csak az�rt nem verekedtek �ssze, mert a szerel�k lefogt�k �ket.

�prilis 5-�n ugyanitt �jabb veres�get kellett elk�nyvelnie Ayrtonnak - ez�ttal Rick Morris (Royale-Nelson) m�g�tt - de most sportszer� �s nagyon szoros csat�ban gy�zt�k le. M�jus 3-�n Snettertonban ism�t �v� volt a pole az id�m�r� edz�sen �s a m�sodik hely a versenyen. M�jus 24-�n Oulton Parkban a R.A.C. bajnoks�gban nyert egy versenyt, azt�n a k�vetkez� napon m�r Mallory Parkban volt, hogy a T.T. bajnoks�gban tegye meg ugyanezt.

J�nius 7-�n Snettertonban nyer (ism�t a T.T. bajnoks�gban), majd 21-�n m�sodik helyet szerez Silverstone-ban (R.A.C.) - megint Morris volt az, aki megverte egy remek csat�ban. Ayrton azonban nehezen viselte a veres�get �s fortyogott a d�ht�l a futam ut�n sportszer�tlen man�verrel v�dolva Morrist, ami egy kicsit a "bagoly mondja ver�bnek" eset�nek t�nhetett, ugyanis a korai besz�mol�k szerint mindketten meglehet�sen kem�ny eszk�z�kkel k�zd�ttek - nemcsak Morris. V�g�l el�lt a vita �s folytat�dott a szezon.

J�nius 27-�n Oulton Parkban gy�z (T.T.), azt�n j�lius 4-�n Doningtonban (R.A.C.), majd j�lius 12-�n negyedik Brands Hatch-ben (R.A.C), mivel - vezet� poz�ci�ban - h�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt elhagyta a p�ly�t �s leszakadt a h�t�t�ml�je. J�lius 25-�n nyer Oulton Parkban (T.T.), egy nappal k�s�bb Mallory Parkban (R.A.C.), augusztus 2-�n Brands Hatch-ben (T.T.), augusztus 9-�n Snettertonban (R.A.C.), augusztus 15-�n Doningtonban (T.T.), augusztus 31-�n - a pole-b�l indulva - Thruxtonban (T.T.). A snettertoni diadal - es�versenyen - azt jelentette, hogy a R.A.C bajnoks�g m�r az �v� volt - egy versennyel a sorozat v�ge el�tt behozhatatlan el�nnyel vezetett Morris el�tt. Az augusztus 31-t thruxtoni gy�zelem pedig a T.T. bajnoki c�met hozta meg neki - szint�n egy versennyel a sorozat v�ge el�tt.

A szezon utols� verseny�n, szeptember 29-�n m�sodik lett Morris m�g�tt Brands Hatch-ben (T.T.).

Ugyanebben az �vben m�g mindig vissza-visszat�rt gokartozni is - k�l�n�sen az�rt, mert mindenk�ppen szerette volna megszerezni a gokart vil�gbajnoki c�met, amelyet addig nem siker�lt bezsebelnie. 1981-ben sem... Abban az �vben az olaszorsz�gi Parm�ban rendezt�k a vidalt �s Ayrton a negyedik helyen v�gzett a 135 k�bcentis kateg�ri�ban. Elindult Jesol�ban a Bajnokok Kup�j�n is, ahol baleset miatt feladta a versenyt. A Sv�jci Grand Prix-t Wholenben viszont megnyerte.

Mint minden �vben, 1981-ben is megrendez�sre ker�lt a Forma-Ford szezon legjelesebb versenye a Brands Hatch-i Forma-Ford Fesztiv�l, amelyre azonban Senna nem nevezett. Ink�bb hazament Braz�li�ba... (Egy�bk�nt a hely�re �ltetett �r Tommy Byrne megnyerte a Forma-Ford szezon legjelesebb verseny�t.)

A sikerekben gazdag eur�pai bemutatkoz�s ellen�re Ayrton nem tudott szponzori t�mogat�shoz jutni k�vetkez� �v�re, mert haz�ja v�llalatai ink�bb a fels�bb kateg�ri�kban versenyz� brazilokra koncentr�ltak - ami nem volt meglep�, hiszen ebben az esztend�ben taroltak a brazilok: Nelson Piquet Forma-1-es vil�gbajnok lett, Roberto Moreno �s Raul Boesel pedig a Forma-3-ban jeleskedett.

Senna a k�z�ny miatt - amely haz�ja m�di�j�t �s a szponzorokat jellemezte sikerei ir�nt - nagyon elkeseredett �s kijelentette, hogy abbahagyja a versenyz�st. R�ad�sul �desapja - aki ugyan t�mogatta versenyz�s�t, de ink�bb csak egy h�bortnak tartotta azt - is szorgazlamzta ezt. Senna hazak�lt�z�tt teh�t Braz�li�ba, ahol a csal�di v�llalkoz�sban kezdett dolgozni. N�gy h�nap m�lva azonban ism�t fell�ngolt benne a t�z �s �gy d�nt�tt m�gis visszat�r az �reg kontinensre versenyezni. Ayrtonnak siker�lt meggy�znie �desapj�t arr�l, hogy legal�bb r�szben t�mogassa versenyz�s�t - a m�sik fel�t a sz�ks�ges p�nznek pedig egy brazil bank adta. Meg�g�rte apj�nak, hogy ha p�nzt fog keresni az aut�versenyz�ssel, akkor vissza fogja neki fizetni a k�lcs�nt.

Ayrton feles�ge, a luxusk�r�lm�nyek k�z�tt nevelkedett Liliane azonban nem akart t�bb� visszamenni Nagy-Britanni�ba �s a n�lk�l�z�sbe - ink�bb elv�lt Senn�t�l.

Senna tov�bb tarol a Forma-Fordban - 1982

1982-ben Ayrton m�r a Forma-Ford 2000 Eur�pa-bajnoks�gban indult Dennis Rushen Dennis Green Racing csapat�ban. Rushen m�r 1981-ben felaj�nlotta neki, hogy 10 000 font ellen�ben r�szt vehet az eg�sz szezonban csapat�n�l a k�tliteres g�poszt�lyban. Ez rendk�v�l jut�nyos �rnak sz�m�tott - ami annak volt k�sz�nhet�, hogy a csapatvezet� n�z�k�nt meggy�z�d�tt Senna rendk�v�li k�pess�geir�l. Amikor teh�t Ayrton visszat�rt Eur�p�ba, r�gt�n Rushent kereste fel �s leszerz�dtek.

Senna ebben a szezonban is k�t sorozatban vett r�szt: a brit bajnoks�gban �s az Eur�pa-bajnoks�gban. A brit bajnoks�g m�rcius 7-�n kezd�d�tt Brands Hatch-ben. Ayrtonnak nem volt alkalma tesztelni a szezon el�tt, ennek ellen�re t�k�letes versenyt futott: pole, leggyorsabb k�r �s gy�zelem. Legk�zelebbi vet�lyt�rsa az angol Calvin Fish volt ebben az esztend�ben - de igaz�n � sem jelentett vesz�lyt sz�m�ra.

A k�vetkez� versenyen, m�rcius 27-�n Oulton Parkban megism�tl�d�tt az el�z� futamon l�tott Senna-f�le hengerl�s: pole, leggyorsabb k�r �s gy�zelem - 10 m�sodperccel Fish el�tt. Egy nappal k�s�bb Silverstone-ban ugyanez t�rt�nt. Azt�n �prilis 4-�n Doningtonban, �prilis 9-�n Snettertonban �s �prilis 12-�n Silverstone-ban is. A snettertoni diadal k�l�nleges volt, mert Senn�nak elment az els� f�kje �s visszaesett, majd szenz�ci�s m�don k�zd�tte vissza mag�t az els� helyre.

Ayrton legjobb bar�tja ekkoriban honfit�rsa Mauricio Gugelmin volt, aki a Forma-Ford 1600-ban versenyzett. Vele �s feles�g�vel lakott �s tal�n � volt az egyetlen, akit k�zel engedett mag�hoz. Ezen k�v�l k�l�nleges munkakapcsolat alakult ki k�zte �s egy fiatal fot�s, Keith Sutton k�z�tt. Mindketten k�r�lbel�l azonos szinten �lltak szakm�jukban - fiatal tehets�gk�nt a cs�csra igyekeztek - �gy mindkettej�k sz�m�ra hasznos sz�vets�get k�t�ttek. Senna fizetett Suttonnak, hogy fot�kat �s sajt�anyagokat k�sz�tsen r�la, amelyeket azt�n elk�ldtek Forma-1-es csapatf�n�k�knek �s az aut�sporttal foglalkoz� �js�goknak, magazinoknak. Ezzel mindketten menedzselt�k magukat - Senna versenyz�k�nt, Sutton pedig fot�sk�nt.�prilis 18-�n kezd�d�tt az Eur�pa-bajnoks�g

Zolderben. Senna itt is megszerezte a pole-t, de a harmadik k�rben motorhiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Azt�n m�jus 2-�n Doningtonban jav�tott egy �jabb "mesterh�rmassal".

M�jus 3-�n Mallory Parkban m�r a brit bajnoks�g futam�n volt Mallory Parkban, ahol ugyan ez�ttal nem szerezte meg a pole-t, de a versenyen �jra gy�z�tt. M�jus 9-�n Zolderben megint Eur�pa-bajnoki futam k�vetkezett. Ez a verseny bet�tfutama volt a Forma-1-es Belga Nagyd�jnak - annak a versenynek, melynek edz�s�n Gilles Villeneuve �let�t vesztette.

Ayrton meg szerette volna ragadni az alkalmat, hogy bemutatkozzon haz�ja akkori legnagyobb szt�rj�nak, Nelson Piquet-nek, �gy �tment hozz� a Forma-1-es t�borba. Keser� tal�lkoz�s volt ez, ugyanis Piquet nagyon lekezel�en b�nt az akkor m�g ismeretlen Senn�val. Ayrton akkor megfogadta, hogy egyszer m�g megmutatja Piquet-nek a versenyp�ly�n...

Mag�n a versenyen Senna megszerezte a pole-t, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �m hib�zott �s kiesett.

Ekkorra m�r a legfels� kateg�ri�b�l is felfigyeltek r� a tehets�gkutat�k. Ezen a zolderi h�tv�g�n megkerest�k a Toleman vezet�i, Alex Hawkridge �s Chris Witty �s felaj�nlottak neki egy eg�sz �ves t�mogat�st a Forma-3-ban, mely�rt cser�be �k egy opci�s szerz�d�st akartak. Senna visszautas�totta �ket. Azt mondta, hogy nem akarja mag�t a Toleman-hoz k�tni, hiszen ha 1983-ban beker�l a Forma-3-ba �s megnyeri a bajnoks�got, akkor lehet m�s v�laszt�sa is a Forma-1-ben. Ez ism�t olyan momentum volt, amiben Ayrton egy�ltal�n nem hasonl�tott az �tlag aut�versenyz�re, aki a b�r�b�l is kib�jt volna �r�m�ben egy ilyen aj�nlatra. Senna azonban nyerni akart - neki nem volt el�g ak�rmilyen Forma-1-es csapat, � a legjobbak k�z�l akart v�logatni, hogy azt�n el�rhesse c�lj�t, a vil�gbajnoki c�met. �s ekkor m�r olyan pletyk�k is fel�t�tt�k a fely�ket, hogy a McLaren vezet�je, Ron Dennis is �rdekl�d�tt ir�nta, k�s�bb pedig sorra bejelentkeztek m�sok is: Frank Williams, Peter Warr a Lotust�l, no �s Bernie Ecclestone...

M�s k�rd�s, hogy Senna k�s�bb azt�n m�gis a Toleman-n�l kezdte el Forma-1-es p�lyafut�s�t, de ez m�r egy m�sik t�rt�net volt, melyben egy�b t�nyez�k is k�zrej�tszottak, mint k�s�bb l�tni fogjuk.

Ayrton m�jus 30-�n visszat�rt a brit bajnoks�gba, Oulton Parkba. A m�sodik helyen hajtott Calvin Fish m�g�tt, amikor sz�trobbant a jobb h�ts� kereke �s ki�llni k�nyszer�lt. Ugyenezen a napon, ugyanitt rendeztek egy bajnoks�gon k�v�li, �nnepi versenyt is, amelyen Senna szint�n rajthoz �llt egy Sunbeam Talbot aut� vol�nj�n�l. Megfutotta a leggyorsabb k�rt �s f�l�nyesen nyert.

M�r ebben az id�szakban jellemz� volt r� az a taktika - sz�molnak be a megfigyel�k - hogy gyakorlatilag az els� k�rben nyerte meg a versenyeket. Mivel gyors volt, �ltal�ban a pole-b�l indult, azt�n kil�tt a rajtn�l �s futott egy olyan els� k�rt, ami a t�bbieknek a versenyz�st�l is elvette a kedv�t. A futam t�bbi r�sz�n nem felt�tlen�l volt gyorsabb - vagy sokkal gyorsabb - a t�bbiekn�l, de ez a szenz�ci�s els� k�r pszichol�giailag mindig megtette a hat�s�t. �s azt�n m�r csak tartania kellett az els� k�rben megszerzett el�ny�t.

Ez a taktika a Forma-1-ben is jellemz� maradt Senn�ra �s sokszor be is v�lt.

Ekkor kapott el�sz�r tesztel�si lehet�s�get a Forma-3-ban - m�ghozz� Eddie Jordant�l, aki 1981-ben alap�totta meg csapat�t az ut�np�tl�s kateg�ri�ban. Jordan els� sz�m� versenyz�je, James Weaver volt akkor, �m Senna a Mallory Park-i teszten hamar megd�nt�tte azt a k�rid�t, amellyel Weaver az el�z� h�ten pole poz�ci�t szerzett egy Forma-3-as versenyen ugyanott. Jordan bevall�sa szerint Weaver azt�n Senna be�ll�t�saival nyerte meg a soron k�vetkez� h�rom Forma-3-as futamot.

Ennek ellen�re v�g�l nem lett semmi a kezd�d� kapcsolatb�l - Senna nem Jordan Forma-3-as csapat�hoz szeg�d�tt el 1983-ra.

M�jus 31-�n Brands Hatch-ben - a brit bajnoks�gban - Fish� volt a pole, �m Senna egy agressz�v man�verrel megel�zte (elvitte Fish aut�j�nak orr�t is) �s megnyerte a versenyt. K�t brit bajnoks�gbeli futam k�vetkezett - j�nius 6-�n Mallory Park valamint 13-�n Brands Hatch - �s mindkett�t megnyerte.

Azt�n j�nius 20-�n �jabb Eur�pa-bajnoki futam j�tt: a pole-b�l indult, de t�nkrement a kuplungja, majd beleszaladt egy balesetbe az els� kanyarban �s kiesett. J�nius 26-�n Oulton Parkban m�r brit bajnoki futamon volt, amelyet megnyert. J�lius 3-�n pole-t szerzett �s nyert Zandvoortban Eur�pa-bajnoki futamon �s azt�n j�lius 4-�n Snettertonban m�sodik brit bajnoki futamon. Ekkor vert�k meg el�sz�r az 1982-es szezonban �gy, hogy v�gigment a versenyen...

J�lius 10-�n Castle Combe-ban, azt�n augusztus 1-j�n Snettertonban �jra nyert (mindkett� brit bajnoki futam). Ut�bbi futamon Senna szab�lyosan kiszor�totta riv�lis�t, Fisht a p�ly�r�l amikor az megpr�b�lta megel�zni �s az angol aut�ja hatalmasat rep�lt. Fish �s csapata �v�st ny�jtott be �s a versenyb�r�s�g 25 fontra, majd fellebbez�s ut�n 200 fontra b�ntette Senn�t, de gy�zelem�rt kapott a pontjait megtarthatta. Senna �nt�rv�ny�s�g�re jellemz� volt, hogy ezek ut�n m�g � volt megs�rt�dve Fishre, ami�rt vet�lyt�rsa �vott �s gondoskodott r�la, hogy kor�bban j�nak mondhat� viszonyuk h�v�ss� v�ljon....

Augusztus 8-�n, 15-�n �s 22-�n h�rom Eur�pa-bajnoki futam k�vetkezett, sorrendben: Hockenheim, �sterreichring �s Jyllandsring. Mindh�rom versenyt f�l�nyesen nyerte Senna a pole poz�ci�b�l �s ezzel megszerezte a Forma-Ford 2000 Eur�pa-bajnoki c�m�t - egy versennyel a sorozat v�ge el�tt. Saj�t bevall�sa szerint s�rt, amikor �tszelte a c�lvonalat...

Azt�n augusztus 30-�n �s szeptember 5-�n brit bajnoki futamok k�vetkeztek Thruxtonban �s Silverstone-ban. Mindkett�t megnyerte �s bezsebelte a brit bajnoki c�met is, majd szeptember 12-�n Mondello Parkban megnyerte az Eur�pa-bajnoks�g utols� futam�t is.

Szeptembet 15. �s 19. k�z�tt ker�lt megrendez�sre az 1982-es gokart vil�gbajnoks�g. Senna mindent megnyert a Forma-Fordban, amit meg lehetett, de � mindenben a legjobb akart lenni �s gokartban a vil�gbajnoki c�m m�g hi�nyzott gy�jtem�ny�b�l. Elment teh�t Kalmarba (Sv�dorsz�g), hogy tegyen egy utols� k�s�rletet. Az id�m�r� edz�sen defektet kapott, �gy csak a mez�ny v�g�r�l indulhatott el a versenyen. Ugyan nagyszer� teljes�tm�nnyel egyre feljebb k�zd�tte mag�t a futamok sor�n, de v�g�l csak a 14. helyig jutott. Nagyon csal�dottan �s rosszkedv�en t�rt vissza Nagy-Britanni�ba, ahol m�g v�rt r� egy brit bajnoki Forma-Ford verseny Brands Hatch-ben. Ez�ttal csak a harmadik rajtkock�t szerezte meg �s v�g�l m�sodik lett Fish m�g�tt. Ennek azonban m�r nem volt t�l nagy jelent�s�ge, hiszen m�r bajnok volt.

Harc Martin Brundle-lel a Forma-3-ban - 1983

Ayrton m�r 1982-ben r�szt vehetett egy pr�baversenyen a brit Forma-3-ban, amely kit�n�en siker�lt. A november 13-i verseny nem sz�m�tott bele a bajnoks�gba �s Senna a West Surrey Racing Team sz�neiben azonnal pole-t szerzett, megfutotta a leggyorsabb k�rt, majd megnyerte a versenyt. Ugyanezzel a csapattal le is szerz�d�tt az 1983-as id�nyre. Dick Bennets ist�ll�ja a legjobbnak sz�m�tott a sorozatban: 1980-ban Stefan Johansson, 1981-ben pedig Jonathan Palmer nyerte meg vele a brit bajnoks�got. 1982-ben az az Enrique Mansilla volt a versenyz�j�k, akivel Senna m�r tal�lkozott a Forma-Fordban 1981-ben �s akit nem tartott a legjobbak k�z�tt sz�mon. De m�g az argentin is majdnem megnyerte a csapattal a bajnoks�got, �gy Ayrton felt�telezte, hogy a West Surrey Racingnek nagyon j�nak kell lennie - �s ez �ltal alkalmasnak arra, hogy rajtuk kereszt�l el�rje a c�lj�t.

A Forma-Fordban mutatott teljes�tm�nye alapj�n a szak�rt�k Senn�t ki�ltott�k ki es�lyesnek m�r r�gt�n az 1983-as Forma-3-as szezon elej�n. Aki esetleg megakad�lyozhatja a gy�zelemben az az Eddie Jordan csapat�ban versenyz� angol, Martin Brundle lehet. �s val�ban kettej�k csat�j�r�l sz�lt az az esztend�. Mindkettej�k alatt Ralt-Toyota aut� volt, �m a West Surrey Racing nagyobb tapasztalatokkal rendelkezett �s a kor�bbiakban is sikeresebb volt, mint a Jordan. Brundle-t azonban kem�ny f�b�l faragt�k �s nem feltartott kezekkel n�zett az id�ny el�!

Az �vad els� verseny�re m�rcius 6-�n Silverstone-ban ker�lt sor. A pole-t David Leslie (Magnum-Toyota) szerezte meg Senna el�tt. Brundle a negyedik helyr�l indult. A versenyen azt�n mind Senna, mind Brundle megel�zte Leslie-t �s Ayrton f�l�nyesen nyert Martin el�tt. M�rcius 13-�n Senna m�r a pole-b�l indulva gy�z�tt Thruxtonban - ez�ttal is Brundle el�tt. M�rcius 20., Silverstone is kettej�k csat�j�t hozta. Ayrton� volt megint a pole. A versenyt k�t r�szletben bonyol�tott�k le egy felh�szakad�s miatt �s Senna k�tszer el�zte meg Martint - mindk�tszet brilli�ns man�verrel: el�sz�r a Stowe-kanyarban, majd a Bennettsben �s mindk�t alkalommal k�v�lr�l.

M�rcius 27-�n Doningtonban �jra Senn�� a pole, a leggyorsabb k�r �s a gy�zelem, �prilis 4-�n Thruxtonban a pole �s - miut�n nagy csat�ban megel�zte Brundle-t �s Davy Jones-t - a gy�zelem. �prilis 24-�n Silverstone-ban, m�jus 2-�n Thruxtonban, m�jus 8-�n Brands Hatch-ben, m�jus 30-�n Silverstone-ban pole, leggyorsabb k�r, gy�zelem. Kilenc gy�zelem sorozatban, az �v els� kilenc verseny�n - abszol�t rekord a brit Forma-3-as bajnoks�gban! S�t! M�g a szezon fel�n�l sem j�rtunk, de Senna m�r megd�nt�tte az egy szezonban aratott legt�bb futamgy�zelem rakordj�t. Azt addig 1978-as teljes�tm�ny�vel Nelson Piquet tartotta, aki nyolc alkalommal nyert a Forma-3-ban abban az �vben.

A fantasztikus sikersorozatot azt�n h�rom rossz verseny k�vette. J�nius 12-�n Silverstone-ban Brundle-� volt a pole, Senna csak a m�sodik helyr�l indulhatott. Martin j�l kapta el a rajtot �s meg�rizte a vezet�st. Senna megpr�b�lta utol�rni, de gondjai voltak a gumijaival �s akkor nagy igyekezet�ben hib�t k�vetett el �s kics�szott. J�nius 19-�n Cadwell Parkban a pole-b�l indult ugyan, de ism�t hib�zott, ism�t kiesett �s ism�t Brundle nyert. J�lius 3-�n Snettertonban Ayrton csak a negyedik rajtkock�b�l indulhatott. A versenyen Brundle vezetett, Senna pedig lassan utol�rte �s elhat�rozta, hogy megel�zi. Egyik versenyz� sem akart engedni �s a dolog v�ge �tk�z�s lett, melynek k�vetkezt�ben Senna kiesett. A brazil a verseny ut�n �vott, s noha Brundle �vekkel k�s�bb elismerte, hogy nem volt �rtatlan abban, ami t�rt�nt, hazai p�ly�n nem b�ntett�k meg.

Senna az ezt k�vet� h�ten tesztelt el�sz�r Forma-1-es aut�t - m�ghozz� egy Williamst. A csapatvezet�, Frank Williams elmondta, hogy akkor ugyan nem tudott neki szerz�d�st aj�nlani az ist�ll� helyzete miatt, de szeretett volna lehet�s�get adni ennek a fantasztikus tehets�gnek arra, hogy megismrekedjen egy Forma-1-es aut�val. �s Senna leny�g�z�en hamar adapt�lni tudta mag�t az �j k�r�lm�nyekhez �s az aut�hoz.

Azt�n folytat�dott a Forma-3-as szezon. J�lius 16-�n Silverstone-ban Senn�� a pole, a leggyorsabb k�r �s a gy�zelem - Brundle el�tt. J�lius 24-�n Doningtonban Brundle visszav�gott: Senn�� volt ugyan a pole, de az angol lerajtolta �s v�gig meg is �rizte a vezet�st vele szemben. Ez volt az els� alkalom 1983-ban, hogy nem nyert - amennyiben befejezte a versenyt. Augusztus 6-�n Oulton Parkban �jabb heves Senna-Brundle meccs k�vetkezett. Brundle vezetett, amikor Senna megpr�b�lta megel�zni �s �ssze�tk�ztek. Mindketten kiestek, Calvin Fish pedig megnyerte a versenyt. Mind Brundle, mind Senna �vott �s v�g�l Ayrtont marasztalt�k el - a korai besz�mol�k szerint joggal - �s figyelmeztet�st vezettek a licenc�re.

Augusztus 29-�n Silverstone-ban Senna megszerezte az els� rajtkock�t, majd megnyerte a versenyt Brundle el�tt. Martin csapata egy�bk�nt itt bajba ker�lt, mert a versenyt megel�z� technikai ellen�rz�sen egy millim�terrel alacsonyabbnak tal�lt�k aut�ja oldallapj�t a megengedettn�l. A g�p�tvev�k nem fogadt�k el az aut�t, de k�s�bb a versenyfel�gyel�k ezt fel�lb�r�lt�k �s Brundle m�gis indulhatott. Szeptember 11-�n Oulton Parkban Senna indult az �lr�l, �m azt�n a versenyen kics�szott. Ennek ellen�re a h�tral�v� h�rom futamon el�g volt a m�sodik helyet megszereznie a bajnoki c�mhez.

A k�vetkez� versenyen, szeptember 18-�n Thruxtonban azonban Senn�nak motorhiba miatt fel kellett adnia a versenyt. Brundle nyert �s egy csap�sra szoross� v�lt a helyzet a bajnoks�gban. Okt�ber 2-�n Silverstone-ban Jones indult az �lr�l Brundle el�l. Senna csak a negyedik volt. A versenyen Martin nyert Ayrton el�tt �s egy ponttal megel�zte Senn�t a bajnoki pontversenyben! M�g egy verseny volt h�tra...

El�tte azonban t�rt�nt m�g egy l�nyeges dolog: ez a Maka�i Forma-3-as Vil�gkupa volt. 1983. okt�ber 20-�n rendezt�k meg a versenyt, ahol a k�l�nb�z� Forma-3-as bajnoks�gok legjobbjai m�rt�k �ssze tud�sukat az eg�sz vil�gr�l �s amely ilyen m�don az eg�sz Forma-3-as szezon legjelesebb esem�ny�nek sz�m�tott. Senna uralta a monac�hoz hasonl� technik�s p�ly�t: pole poz�ci�, majd gy�zelem mindk�t futamban - �gy term�szetesen �sszetettben is.

Egy h�ttel k�s�bb Thruxtonban tartott�k a brit bajnoks�g mindent eld�nt� futam�t. A verseny el�tt n�mileg megm�rgezte az atmoszf�r�t a West Surrey Racing �s a Jordan csapat k�lcs�n�s v�daskod�sa - aminek mindk�t r�szr�l volt alapja. A West Surrey Racingn�l r�j�ttek, hogy Brundle csapata k�r�lbel�l a szezon fel�t�l kezdve m�s fejleszt�s� motort kapott a Toyota hajt�m�veket tuningol� Novamotort�l �s ez nagyon felh�bor�totta �ket. �gy �rezt�k, hogy a Jordan etik�tlan m�don jutott el�nyh�z hozz�juk k�pest. Ugyanakkor a Jordannek is meg voltak a maga - nem kev�sb� megalapozott - panaszai, hiszen a West Surrey Racinget meg az alv�zat gy�rt� Ralt juttatta el�nyh�z a Jordanhez k�pest: Senna csapata olyan sz�rnykat kapott, amelyeket m�sok nem.

Egy-egy...

A motorok k�z�tti k�l�nbs�gek mindenesetre az utols� versenyre elt�ntek, hiszen Bennetts elk�ldte Senn�t Olaszorsz�gba a Novamotorhoz, hogy maga fel�gyelje a motor �sszeszerel�s�t, �gy a thruxtoni versenyre m�r � is olyan hajt�m�vel rendelkezett, mint Brundle.

Az utols� versenyen Senna megszerezte a pole-t �s azt�n nagy f�l�nnyel nyert. Bevetett egy kis tr�kk�t is azzal, hogy leragasztotta az olajh�t� szell�z�j�t, hogy a verseny elej�n hamarabb bemelegedjen a motor azt�n a verseny k�zben - hogy nehogy t�lmelegedjen - let�pte a ragaszt�szalagot. A szab�lyok ezt konkr�tan nem tiltott�k, �gy - tr�kk ide vagy oda - Senna teljesen korrekt m�don nyerte meg a versenyt - �s azzal a brit Forma-3-as bajnoks�got.

Deb�t�l�s a Forma- 1-ben a Toleman-nel - 1984

Ayrton ekkorra m�r a Williamsen k�v�l m�s Forma-1-es aut�t is kipr�b�lt. 1983 nyar�n �, Brundle �s Stefan Johansson tesztlehet�s�get kapott a McLarent�l, de v�g�l ebb�l sem lett szerz�d�sk�t�s - tal�n mert Ron Dennis sosem szeretett igaz�n abszol�t �joncokat szerz�dtetni.

Komoly �rdekl�d�st mutatott Senna ir�nt viszont a Lotus, a Bernie Ecclestone �ltal vezetett Brabham �s a Forma-1-ben 1981 �ta jelen l�v� Toleman. A Lotus �s a Brabham v�g�l sportpolitikai okokb�l lemondott r�la. El�bbin�l ott volt Elio de Angelis �s Nigel Mansell ebben az id�ben. De Angelis teljes�tm�ny�vel el�gedett volt a csapatvezet�, Peter Warr, Mansell azonban eg�sz �vben gyeng�bb teljes�tm�nyt ny�jtott csapatt�rs�n�l. 1983 v�g�n Brands Hatch-ben v�gre volt egy j� futama Nigelnek �s a csapat f� szponzora, a brit John Player Special ragaszkodott hozz�, hogy megtarts�k a haz�j�ban nagyon n�pszer� angolt.

A Brabhamn�l az 1981-es vil�gbajnok, Nelson Piquet - aki ekkoriban a csapat els� sz�m� versenyz�je volt �s �rthet� m�don nagy tekint�llyel rendelkezett - v�t�zta meg Senna �rkez�s�t.

Maradt teh�t a Toleman, amely m�r a Forma-Ford �ta Senn�n tarotta a szem�t �s amely vagy �t, vagy Brundle-t k�v�nta leszerz�dtetni. Az els� v�laszt�suk azonban mindenk�ppen Ayrton volt, aki teljes m�rt�kben tiszt�ban volt tehets�g�vel, �gy igen magabiztosan l�pett fel a szerz�d�s t�rgyal�sakor �s el�rte, hogy az id�ny v�g�n lehet�s�ge legyen tov�bb �llni, ha �gy ad�dik. Csapatt�rsa a venezuelai Johnny Cecotto lett.

Ayrton Senna 1984. m�rcius 25-�n deb�t�lt a Forma-1-ben, hazai versenyen, Rio de Janeir�ban. A Toleman-Hart az els� n�gy versenyen m�g el�z� �vi aut�j�val futott. Pirelli gumikat haszn�ltak - ebben az id�szakban az olasz gy�ron k�v�l m�g a Michelin �s a Goodyear l�tta el abroncsokkal a csapatokat. Senna a nyolcadik sorb�l indulhatott �s a nyolcadik k�rben m�r v�get is �rt a bemutatkoz�s: elment a turb�nyom�s.

A soron k�vetkez� D�l-Afrikai Nagyd�jon a hetedik sorb�l indult �s a versenyt a hatodik helyen z�rta. Megszerezte els� pontj�t - r�ad�sul nem is k�nny� k�r�lm�nyek k�z�tt: aut�ja a verseny utols� r�sz�ben nehezen volt ir�ny�that�, mert megs�r�lt az orra. Senna ekkoriban m�g nem rendelkezett olyan j� kond�ci�val, mint k�s�bbi p�lyafut�sa sor�n �gy els� teljes Forma-1-es versenye el�gg� megviselte �s a futam v�g�n �gy kellett kieseg�teni �t az aut�b�l.

Zolderben a Belga Nagyd�jon hetedik lett a p�ly�n, ami azt�n hatodikra m�dosult, mert szab�lytalan �zemanyag miatt kiz�rt�k el�le a n�met Stefan Bellofot (Tyrrell-Ford). Imol�ban a p�nteki edz�sen nem vett r�szt a Toleman, mert komoly vit�i t�madtak gumisz�ll�t�j�val, a Pirellivel. A Toleman ugyanis a k�vetkez� versenyt�l, a Francia Nagyd�jt�l Michelinre szeretett volna v�ltani. A Michelinnek exkluz�v szerz�d�se volt a McLarennel, �gy a t�bbi csapata (Brabham, Ligier, Renault) nem kapott olyan j� gumikat a francia c�gt�l, mint a wokingiak, de a Toleman m�g a "m�sodoszt�ly�" garnit�r�t is sokkal jobbnak tal�lta egy tesztel�sen a Pirellin�l. Szombaton Senn�nak benzinnyom�s-probl�m�i t�madtak az id�m�r� edz�sen, �gy nem tudta mag�t kvalifik�lni a versenyre.

A Francia Nagyd�jon azonban m�r val�ban Michelin gumikkal �s v�gre az �j, 1984-es aut�jukkal �lltak rajthoz.

El�tte azonban m�g t�rt�nt valami. Senna elindult azon a Mercedes �ltal rendezett �nnepi versenyen, amelyet az �j N�rburgring megnyit�ja alkalm�b�l rendeztek m�jus 12-�n. Mindenki ugyanolyan aut�t kapott: egy Mercedes 190 E-t �s a futamon a m�lt �s a jelen nagy szt�rjai vettek r�szt. Ayrton - ellent�tben m�s pil�t�kkal - nagyon komolyan vette az esem�nyt, mindenk�ppen le akarta gy�zni a kor nagy szt�rjait, hogy bizony�tson a vil�gnak �s saj�t mag�nak. �s meg is tette! Nyert - t�bbek k�z�tt olyan versenyz�ket maga m�g� utas�tva, mint (sorrendben) Niki Lauda, Carlos Reutemann, Keke Rosberg, John Watson, Denis Hulme, Jody Scheckter, Jack Brabham, Klaus Ludwig, James Hunt, John Surtees, Phil Hill, Manfred Schute, Stirling Moss, Alain Prost, Udo Schutz, Jacques Laffite, Hans Herman �s Elio de Angelis. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy Prost az�rt esett vissza, mert az els� k�rben �tk�ztek Senn�val...

Azt�n j�tt �jra a Forma-1 �s Dijon, ahol - �j aut�j�val �s Michelin gumikkal - a hetedik sorba kvalifik�lta mag�t, azt�n a versenyen a kilencedik helyig jutott, majd a 35. k�rben kiesett m�szaki hiba miatt.

Az 1984-es Monac�i Nagyd�j es�verseny volt. A Toleman el�z�leg �gy �llapodott meg a Michelinnel, hogy az egy �vvel kor�bbi fejleszt�s� gumikat kapj�k, de es�gumib�l csak "84-es fejleszt�s� �llt a francia c�g rendelkez�s�re, �gy Monte-Carl�ban k�nytelenek voltak a Toleman-nek is azt az abroncsot adni, amit a privilegiz�lt McLarennek. �s elindult a verseny...

Senna megint a hetedik sorb�l indult, de a sz�k �s vizes monac�i p�ly�n �gy ment el�re, mint k�s a vajban: megel�zte Jacques Laffite-et (Williams-Honda), Manfred Winkelhockot (ATS-BMW), azt�n Mich�le Alboreto (Ferrari) kics�szott el�le, majd elment Ren� Arnoux (Ferrari) mellett, azt�n Niki Lauda (McLaren-Porsche) mellett. K�zben az �len Nigel Mansell (Lotus-Renault) megel�zte Alain Prostot (McLaren-Porsche), de �t k�rrel k�s�bb kics�szott, �gy ism�t Prost �llt az �len. Senna pedig m�r m�sodik volt �s eszeveszett temp�ban dolgozta le a h�tr�ny�t a franci�hoz k�pest. A 20. k�rben m�g 33,8 m�sodperc volt k�zt�k a k�l�nbs�g, tizenegy k�r m�lva pedig m�r csak 7,4 m�sodperc! Ekkor k�vetkezett be a Grand Prix t�rt�nelem egyik legvitatottabb mozzanata. A versenyigazgat�, az egykori Forma-1-es pil�ta, a belga Jacky Ickx piros z�szl�val leintte a futamot az id�j�r�si k�r�lm�nyekre hivatkozva. Prost �gy nyert, Senna m�sodik lett (mivel id� el�tt leintett�k a versenyt, mindenki a helyez�s��rt j�r� eredeti pontsz�m fel�t kapta meg - �gy Ayrton 3 pontot) - pedig amilyen temp�ban k�zel�tette a franci�t, senkinek nem volt k�ts�ge afel�l, hogy Senna megel�zte volna �s learatta volna p�lyafut�sa els� gy�zelm�t. A d�nt�st m�r csak az�rt is furcs�llott�k sokan, mert a versenyen kor�bban sz�rny�bb k�r�lm�nyek is uralkodtak, mint amikor Ickx a piros z�szl�hoz ny�lt. Voltak akik Ickx �s Prost bar�ts�g�r�l besz�ltek, m�sok arr�l, hogy a FISA-nak francia eln�ke van, megint m�sok arr�l, hogy nevets�gess� tette volna a nagy McLarent az, ha a kis Toleman azonnal megveri �ket, amint megkapj�k ugyanazokat a gumikat...

Senna term�szetesen d�h�s volt, ugyanakkor megpr�b�lta a dolgok j� oldal�t l�tni: azt, hogy �gy nagyobb publicit�st kapott, mintha megnyerte volna a versenyt. �s mivel mindenki l�tta, hogy � az erk�lcsi gy�ztes, ezzel a teljes�tm�nnyel a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt �s egyre sz�lesebb k�rben kezdt�k a j�v� nagy bajnokak�nt emlegetni.

A Kanadai Nagyd�jon Ayrton az �t�dik sorb�l indult �s a hetedik helyen v�gzett. Detroitban m�r a negyedik sorb�l rajtolhatott, �m a 21. k�rben elt�rt aut�ja felf�ggeszt�se �s kiesett. Dallasban a negyedik helyen aut�zott a versenyen, amikor �rint�t vett a falr�l �s kiesett.

Ezut�n j�lius 15-�n r�szt vett az 1000 km-es sportaut� versenyen a N�rburgringen a Joest Porsche sz�neiben Henri Pescarolo �s Stefan Johansson t�rsak�nt. A nyolcadik helyen kvalifik�lt�k magukat �s a versenyen is a nyolcadik helyen v�geztek t�bb m�szaki hiba ut�n.

A Forma-1-es szezon j�lius 22-�n folytat�dott Brands Hatch-ben, ahol Ayrton megszerezte els� dobog�s helyez�s�t a Forma-1-ben. A negyedik sorb�l indult, majd felk�zd�tte mag�t a negyedik helyre, azt�n �t k�rrel a verseny v�ge el�tt megel�zte Elio de Angelist (Lotus-Renault) �s megkaparintotta a dobog� harmadik fok�t Lauda �s Derek Warwick (Renault) m�g�tt.

Hockenheimban a 4. k�rben meghib�sodott aut�ja h�ts� sz�rnya, Ausztri�ban a 35. k�rben elment az olajnyom�sa, Zandvoortban pedig a 19. k�rben motorhib�val �llt ki. Ezen a hollandiai h�tv�g�n jelent�sebb dolog is t�rt�nt: Senna leszerz�d�tt a Lotus csapattal 1985-re �s ez nagy botr�nyt okozott amiatt, mert a Toleman ezt az �js�g�r�kt�l tudta meg - nem pedig hivatalos �ton. R�ad�sul a h�r �pp akkor �rte �ket, amikor szponzorokkal, befektet�kkel �s egy er�sebb lehets�ges j�v�beni motorpartnerrel t�rgyaltak. Ez a szitu�ci� komolytalannak �s nevets�gesnek t�ntette fel a csapatot �s nagy k�rokat okozott nekik. Alex Hawkridge csapatf�n�k szerint gyakorlatilag ebben a pillanatban pecs�tel�d�tt meg az ist�ll� sorsa �s indult el a megsz�n�s fel�.

Senna hat�rozottan �ll�totta, hogy �nhib�j�n k�v�l t�rt�nt az, ami t�rt�nt: val�ban al��rt a Lotusszal, de k�rte �ket, hogy ezt egy ideig tarts�k titokban. Peter Warr, a Lotus csapatf�n�ke szerint ehhez tartani is k�v�nt�k magukat �s az inform�ci� egy szerencs�tlen v�letlen folyt�n sziv�rgott ki.

A Toleman azzal b�ntette Senn�t, hogy Monz�ban nem �llhatott rajthoz. Helyette Stefan Johansson indult, aki a negyedik helyen v�gzett. Azt�n a N�rburgringen m�r ism�t Aryton �lt a Tolemanben, de az els� k�rben kiesett egy �tk�z�s ut�n. Az �vad utols� verseny�n, Estorilban harmadik lett Prost �s a vil�gbajnoki c�met itt megszerz� Lauda m�g�tt.

Els� teljes szezonj�nak m�rlege v�g�l v�g�l kilencedik hely �s 13 pont volt a vil�gbajnoki pontversenyben. Legjobb helyez�se a monac�i m�sodik poz�ci� volt - ami ak�r gy�zelem is lehetett volna...

Felemelked�s a Lotusn�l - 1985-1987

1985-ben Senna egy olyan csapathoz ker�lt, amely jobb �s �g�retesebb volt, mint a Toleman. A Lotus korm�ny�n�l az el�z� szezonban Elio de Angelis a harmadik helyet szerezte meg a vil�gbajnoks�gban a k�t McLaren m�g�tt. Most ez a tehets�gesnek tartott olasz lett Ayrton csapatt�rsa. Senna kisug�rz�sa azonban k�l�nleges versenyz�t sejtetett �s a csapat legjobb embereit hamar maga k�r� gy�jt�tte, De Angelis pedig egyre ink�bb h�tt�rbe szorult.

Az id�ny �prilis 7-�n Rio de Janeir�ban kezd�d�tt. Senna a m�sodik sorba kvalifik�lta mag�t, a versenyen viszont a Lotus-Renault elektronik�j�nak meghib�sod�sa miatt a 48. k�rben ki kellett �llnia, mik�zben a harmadik helyen aut�zott. A k�vetkez� versenyen, Estorilban megszerezte Forma-1-es p�lyafut�sa els� edz�sels�s�g�t. �s azt�n az es�versenyen az els� gy�zelmet!

Imol�ban ism�t a pole-b�l indult, �m a versenyen csak hetedik lett. Azt�n Monte-Carl�ban megint a legjobb volt az id�m�r�n, de a versenyen kiesett. Montrealban m�sodik rajtkocka, majd a versenyen megfutotta ugyan a leggyorsabb k�rt, �m csak a tizenhatodik helyen v�gzett. Detroitban pole, leggyorsabb k�r, kies�s. Paul Ricard-on szint�n egy kies�s, majd Silverstone-ban egy tizedik hely k�vetkezett, azt�n a N�rburgringen m�g egy kies�s. Innent�l kezdve azonban j�ttek a remek eredm�nyek: az �sterreichringen m�sodik hely, Zandvoortban harmadik, Monz�ban pole �s harmadik hely, Spa-ban m�sodik rajtkocka �s futamgy�zelem, Brands Hatch-ben pole �s m�sodik hely, azt�n a v�g�n Kyalamiban �s Adelaide-ben kies�s - ut�bbi esetben a pole-b�l indulva.

Senna 1985-ben a vil�gbajnoki pontverseny negyedik hely�n v�gzett 38 ponttal - Alain Prost (McLaren-Porsche), Mich�le Alboreto (Ferrari) �s Keke Rosberg (Williams-Honda) m�g�tt. Szerzett k�t futamgy�zelmet �s h�t pole poz�ci�t. Senkinek nem volt m�r semmi k�ts�ge tehets�ge fel�l �s ez bizonyos el�jogokat biztos�tott sz�m�ra a Lotus csapatn�l. P�ld�ul belesz�l�sa volt abba, hogy 1986-ra kit szerz�dtessenek le mell� csapatt�rsnak. A csapat els� v�laszt�sa Derek Warwick volt, de ezt Ayrton megv�t�zta. Azt vallotta, hogy ahhoz, hogy a csapat komoly eredm�nyeket �rjen el sz�ks�g van arra, hogy az els� sz�m� pil�t�ra koncentr�lj�k erej�ket, �gy nem akart olyan csapatt�rsat, aki nem hajland� az egy�rtelm� m�sodheged�s szerep�vel megel�gedni. V�g�l az �jonc Johnny Dumfries �lhetett a m�sik Lotusba.

Az 1986-os �v megint Rio de Janeir�ban kezd�d�tt. Senn� volt a pole, de a versenyen megverte honfit�rsa, Nelson Piquet (Williams-Honda), �gy csak m�sodik lett. A k�vetkez� versenyen, Jerezben �v� volt a pole �s a gy�zelem - 0,014 mp el�nnyel Nigel Mansell (Williams-Honda) el�tt. Ayrtont fizikailag teljesen kimer�tette a kem�ny futam. Imol�ban megint a pole-b�l indult, �m a versenyen a tizenegyedik k�rben az egyik ker�kanya meglazult �s emiatt kiesett. Monac�ban a harmadik helyen v�gzett a k�t McLaren-Porsche versenyz�, Alain Prost �s Keke Rosberg m�g�tt. Azt�n Spa-ban a m�sodik helyet szerezte meg, majd Montrealban az �t�diket. Detroitban pole �s rajt-c�l gy�zelem k�vetkezett.

Paul Ricard-on megszerezte az els� rajtkock�t, de a versenyen kics�szott, Brands Hatch-ben a 27. k�rben v�lt�hib�val �llt ki. Azt�n m�sodik volt Hockenheimban Piquet m�g�tt, majd pole-t szerzett az �j Hungaroringen, az els� Magyar Nagyd�jon �s nagy csat�ban maradt alul �jra Piquet-vel szemben, �gy itt is 6 ponttal gyarapodhatott. Az �sterreichringen a 13. k�rben motorhib�val �llt ki, s Monz�ban is m�szaki hiba tett pontot versenye v�g�re. Estorilban negyedik lett - a pole-b�l, majd ism�t pole �s harmadik hely k�vetkezett Mexik�v�rosban. Az utols� versenyen, Adelaide-ben a 43. k�rben motorhib�val �llt ki.

Az 1986-os vil�gbajnoks�got is a negyedik helyen v�gezte - ez�ttal Prost, Mansell �s Piquet m�g�tt. 55 pontot gy�jt�tt, k�t futamgy�zelmet �s nyolc pole poz�ci�t. Csapatt�rsa, Dumfries tizenharmadik lett 3 ponttal.1987-ben a Lotus lecser�lte az addig haszn�lt Renault motorokat Hond�ra. A jap�n c�ggel pedig egy�tt �rkezett egy jap�n versenyz� is Ayrton mell� csapatt�rsnak: Saturo Nakajima.

A szezon Rio de Janeir�ban rajtolt. Senna a m�sodik sorba kvalifik�lta mag�t, azt�n az olajtart�ly meghib�sod�sa miatt az 50. k�rben ki�llt. Imol�ban megszerezte a pole-t, a versenyen pedig m�sodik lett Nigel Mansell (Williams-Honda) m�g�tt. Spa-ban a m�sodik sorb�l indult, majd az �j rajt ut�n (amit Philippe Streiff (Tyrrell-Ford) balesete miatt rendeltek el) az �lre v�gott. Mansell ott volt a nyom�ba �s az egyik kanyarban k�v�lr�l meg akarta el�zni. Egyik sem engedett, �gy �tk�z�s lett a dologb�l, majd pedig egy dulakod�s a boxutc�ban. Eg�szen pontosan Mansell d�h�sen let�madta �s torkon ragadta Ayrtont, �m Senna nyugodt maradt.

Monac�ban Mansell indult az �lr�l, mell�le Senna. Az angol a 29. k�rig vezetett, amikor m�szaki hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt, Ayrton pedig k�nyelmesen nyerte a versenyt Nelson Piquet (Williams-Honda) el�tt. Detroitban hasonl� koreogr�fia szerint mentek a dolgok: Mansell� a pole, Senn�� a m�sodik rajthely. A 34. k�rig Nigel vezet, majd kics�szik, Senna pedig nyer Piquet el�tt. Ayrton ekkor k�t pont el�nnyel Alain Prost (McLaren-Porsche) el�tt vezetett a vil�gbajnoks�gban.

Paul Ricard-on ebb�l m�g mindig maradt egy pont el�ny. A Francia Nagyd�jon Ayrton a m�sodik sorb�l indult, majd negyedik lett a versenyen. Silverstone-ban m�sodik sor az id�m�r� edz�sen, majd harmadik hely a versenyen. Hockenheimban szint�n harmadik lett, de �gy, hogy mind Piquet-t�l, mind Stefan Johanssont�l (McLaren-Porsche) k�rt kapott.

Ekkor Senna eld�nt�tte, hogy tov�bb l�p �s t�rgyal�sokba kezdett a McLaren vezet�j�vel, Ron Dennisszel. A Lotus err�l �rtes�lve megkereste Piquet-t �s nagyon hamar al��rt vele egy 1988-ra sz�l� szerz�d�st. Ayrton sz�m�ra nem volt t�bb� vissza�t - de nem is akart viszakozni.

K�zben a Hungaroringen a harmadik sorb�l indulva m�sodik lett Piquet m�g�tt. Az �sterreichringen negyedik sor �s �t�dik hely - k�t k�rrel a gy�ztes Mansell m�g�tt.

Ezut�n a verseny ut�n jelentett�k be hivatalosan, hogy Senna a McLaren� 1988-ra.

Monz�ban Senna az �len haladt, amikor elhagyta a p�ly�t, �gy Piquet megel�zte �s nyert, Ayrton pedig m�sodik lett. Estorilban csak a hetedik helyen v�gzett, Jerezben pedig az �t�diken. Mexik�ban kuplungprobl�m�k miatt kics�szott, azt�n m�sodik lett Suzuk�ban. Az utols� futamon Adelaide-ben is a m�sodik helyen intett�k le, �m ut�lag diszkvalifik�lt�k mert a technikai ellen�rz�sen nem tal�lt�k szab�lyosnak az aut�j�t (a f�kpof�kkal voltak gondok).

Ayrton utols� Lotusn�l elt�lt�tt �ve ut�n harmadik volt a vil�gbajnoki pontversenyben a k�t Williams-pil�ta, Piquet �s Mansell m�g�tt. 57 pontot szerzett, k�t futamgy�zelmet �s egy pole poz�ci�t.

1988-ban azonban teljesen �j fejezet kezd�d�tt p�lyafut�s�ban...

McLaren+Senna = vil�gbajnoki c�m - 1988

A McLaren, ahov� szerz�d�tt, a korszak legsikeresebb csapata volt: 1984-ben Laud�val, 1985-ben �s 1986-ban Prosttal nyertek vil�gbajnoki c�met. 1987-re meger�s�d�tt a Honda, �gy az � motorjaikkal hajtott Williams (Piquet) diadalmaskodott. 1988-ban azonban a Williams elvesztette a Hond�t a McLarennel szemben �s a gyeng�cske Judd-t�l nem sok sikert v�rhattak. Annak k�r�lm�nyei, hogy a Honda felbontotta szerz�d�s�t a Williamsszel �s a McLarenhez csatlakozott m�ig vitatottak. A v�lt�sban Senna szem�lye kulcsszerepet j�tszott, ugyanis a Honda a Lotusn�l nagyon j� kapcsolatot alak�tott ki vele �s b�zott a k�pess�geiben.

Mindenesetre a McLaren-Honda 1988 elej�t�l kezdve abszol�t favoritnak sz�m�tott, hiszen hi�ba volt a Williams az 1987-es vil�gbajnok, Judd motorral felszerelve m�r nem jelentettek konkurenci�t a wokingi csapat sz�m�ra. R�ad�sul a McLarennek k�t olyan versenyz�je volt, akik az �lvonalba tartoztak: Prost k�tszeres vil�gbajnok, Senna pedig a zseni�lis felt�rekv� fiatal, aki abszol�t nem illet�dik meg senki kor�bbi eredm�nyeit�l. Ez persze felvetette a "k�t dud�s egy cs�rd�ban" klasszikus probl�m�j�t, de a konfliktusok csak a k�s�bbiekben �lez�dtek ki.

Ayrton bemutatkoz� versenye az �lvonalbeli csapatn�l remek�l kezd�d�tt, de rosszul v�gz�d�tt: az id�m�r� edz�sen megszerezte a pole-t, a versenyen azonban v�lt�probl�m�k miatt nem tudott elj�nni a rajtt�l. Mivel Ivan Capelli (March-Judd) aut�ja is f�st�t kezdett ok�dni, valamint egy felfokozott lelki�llapotban l�v� szurkol� beszaladt a p�ly�ra, a rajtot k�sleltetni kellett. Senna k�zben �t�lt a tartal�k aut�j�ba �s a boxutc�b�l indult a k�vetkez� rajtn�l. Felk�zd�tte mag�t eg�szen a m�sodik helyig - Prost m�g� - de azt�n egy rossz boxki�ll�s miatt visszaesett a hatodik poz�ci�ba. A 31. k�rben fekete z�szl�val kiintett�k a versenyb�l. Az t�rt�nt, hogy a versenyb�r�s�g - hosszas tanakod�s ut�n - meg�llap�totta, hogy Ayrtonnak a rajtn�l nem szabadott volna �t�lnie a tartal�k aut�j�ba, mert hivatalosan nem rendeltek el �j versenyt, csup�n le�ll�tott�k a rajtproced�r�t. Mik�zben �t kiz�rt�k Prost nyert Gerhard Berger (Ferrari) �s Nelson Piquet (Lotus-Honda) el�tt.

Imol�ban megszerezte a pole-t, azt�n rajt-c�l gy�zelmet aratott Prost el�tt. Monac�ban fantasztikus teljes�tm�nnyel kvalifik�lta mag�t az els� rajtkock�ba: m�g a m�sodik Prostra is csaknem 1,5 m�sodpercet vert! A versenyen ugyanilyen magabiztosan vezetett, �m a 67. k�rben egy pillanatra kihagyott a figyelme �s nekiszaladt a szalagkorl�tnak. Prost gy�z�tt.

Mexik�ban megint Senn�� volt a pole, de a versenyt Prost nyerte, Ayrton pedig m�g�tte m�sodik lett. Montrealban - m�r-m�r mondhatjuk, hogy szok�s szerint - Ayrton indult az els� rajtkock�b�l, de a rajtn�l Prost megel�zte. A 19. k�rben Senna hirtelen lehet�s�get l�tott az el�z�sre �s nem is teket�ri�zott: elment Alain mellett, akinek sosem volt igaz�n st�lusa az agresszivit�s. Most is �gy t�nt, hogy nem ellenkezik: ink�bb biztos hat pont, mint a kies�s. �s m�g �gy is vezetett a vil�gbajnoks�gban Senn�val szemben 39-24 ar�nyban.

Detroitban Ayrton� a pole azt�n pedig sima rajt-c�l gy�zelem k�vetkezett Prost el�tt. A verseny v�g�re 26 aut�b�l nyolc maradt a p�ly�n �s a h�s�g nagyon megviselte a versenyz�ket - k�zt�k Senn�t is. Paul Ricard-on, a Francia Nagyd�jon Prostnak kedvezett a hazai p�lya: megszerezte az els� rajtkock�t - 1988-ban el�sz�r verte meg Senn�t id�m�r� edz�sen. A versenyen vezetett a francia, am�g egy elrontott ker�kcsere h�tra nem vetette Senna m�g�. Azt�n �gy d�nt�tt, hogy most nem kiv�r�sra j�tszik, hanem t�mad - �s a Beausset-kanyarban siker�lt is elmennie Senna mellett. Ezt meg is kellett most tennie, hiszen ekkorra m�r vil�gos volt, hogy csak kettej�k k�z�tt d�lhet el a vil�gbajnoks�g.

Silverstone-ban nem Ayrton� volt a pole - de nem is Prost�: n�mi meglepet�sre a k�t Ferrari - Alboreto, Berger sorrendben - uralta a gyors p�ly�t az id�m�r� edz�sen. Nem �gy a versenyen! Ott tov�bbra sem lehetett megk�zel�teni a McLareneket. Az es�verseny rajtja ut�n Berger vezetett egy darabig, �m a 14. k�rben Senna megel�zte �s az �lre �llt. K�zben Prost kuplungprobl�m�kkal k�zd�tt �s olyannyira h�traesett, hogy Senna n�h�ny k�r alatt lek�r�zte. A 15. k�rben a francia ki�llt. Senna �lt a lehet�s�ggel �s megnyerte a futamot.

Hockenheimban Senn�� volt a pole. A verseny �jra es�versenyk�nt indult, de k�zben felsz�radt a p�lya. Ayrton elh�zott el�l, Prost pedig szorosan k�vette, m�g azt�n ki nem cs�cszott �s ennek hat�s�ra meg nem n�tt k�z�tt�k a k�l�nbs�g. A kett�s gy�zelem �gy is megvolt: el�l Senna, a m�sodik helyen Prost.

A Hungaroringen Senn�� a pole �s ism�t gy�zelem - �m kem�nyen meg kellett a diadal�rt k�zdenie Prosttal, aki a c�legyenesben egy alkalommal t�madta, mell� �rt �s jobb �ven is fordulhatott volna a k�vetkez� jobb kanyarra, �m kisodr�dott, �gy Senna meg tudta tartani a vezet�st. V�g�l alig t�bb, mint f�l m�sodperces el�nnyel �rt Prost el�tt c�lba..

Spa-ban enn�l k�nnyebb dolga volt: els� rajtkocka �s sima rajt-c�l gy�zelem - ez�ttal f�l perccel Prost el�tt. Ezzel a McLaren m�r konstrukt�ri vil�gbajnok volt. Az egyetlen k�rd�s az maradt, hogy a pil�t�k k�z�tt Senna vagy Prost lesz a vil�gbajnok. Ekkor Ayrton h�rom ponttal vezetett Alain el�tt. (Hogy mennyire m�s kateg�ri�ba tartozott a McLaren ekkoriban, azt j�l szeml�lteti, hogy a harmadik helyen �ll� Berger h�tr�nya 47 pont volt Senn�hoz k�pest!)

1988-ban el�sz�r �s utolj�ra Monz�ban t�rt�nt meg, hogy nem egy McLaren nyert - mivel nem �rtek c�lba. Prost motorhib�val �llt ki a 35. k�rben a m�sodik helyen aut�zva. Senna - pole-b�l indulva - k�t k�rrel a verseny v�ge el�tt az �len haladt, amikor �ssze�tk�z�tt a pont el�tte megp�rd�l� lek�r�zend� Jean-Louis Schlesser (Williams-Judd) aut�j�val. A Ferrari �gy hazai p�ly�n kett�s gy�zelmet aratott Bergerrel �s Alboret�val.

A k�t nagy�gy�, Senna �s Prost eg�szen a Portug�l Nagyd�jig fenntartotta a harm�nia l�tszat�t. A k�zt�k megh�z�d� fesz�lts�g Estorilban azonban felsz�nre ker�lt. A pole-b�l ez�ttal Prost v�ghatott a versenynek, Senna mell�le indult, azonban a versenyen lerajtolta a franci�t. Amikor �jra a c�legyenesbe �rtek Prost kih�z�dott Senna m�g�l �s mell�ker�lt. Senna ekkor elkezdte a boxutca fala fel� k�nyszer�teni Prostot s ez h�tborzongat� pillanat volt, mert k�nnyen s�lyos balesetbe torkollhatott volna. Mindezt v�g�l is a semmi�rt, mert Senna �zemanyagfogyaszt�si probl�m�k miatt visszaesett a hatodik helyre, Prost pedig nyert. Viszont itt ker�lt el�sz�r sor ny�ltan keny�rt�r�sre kettej�k k�z�tt. Innent�l lehet dat�lni a Senna-Prost h�bor�t - b�r Prost a versenyt k�vet�en �ll�t�lag azt mondta Senn�nak, hogy ha �gy - MINDEN �RON - akarja a vil�gbajnoki c�met, h�t legyen az �v�....

A Spanyol Nagyd�jon, Jerezben Senn�� lett a pole, �m Prost lerajtolta �s sima rajt-c�l gy�zelmet aratott, mik�zben Senna visszaesett a negyedik helyre. K�t futammal a szezon v�ge el�tt Prostnak �t pont el�nye volt vele szemben a vil�gbajnoks�gban. Ennek ellen�re Senna szerezhette meg a vil�gbajnoki c�met ak�r m�r a k�vetkez�, suzukai versenyen az akkori pontrendszer miatt, amely csak a �v sor�n el�rt tizenegy legjobb eredm�nyt engedte belesz�molni az eredm�nybe.

Hogy mekkora fesz�lts�ggel �s v�rakoz�ssal volt teli a leveg� azt j�l mutatja, hogy ekkor egy �jabb botr�nyszag� pletyka �t�tte fel a fej�t a Honda h�zat�j�r�l. M�gpedig - burkoltan vagy kev�sb� burkoltan - az, hogy a jap�n c�g eg�sz �vben jobb motort biztos�tott "kedvenc�nek", Senn�nak, mint Prostnak. Hogy ez �gy volt-e vagy sem az tal�n sosem fog egy�rtelm�en kider�lni, b�r Prost �vekkel k�s�bb egy interj�ban azt �ll�totta, hogy a Honda eln�ke egy n�gyszemk�zti besz�lget�s sor�n elismerte ezt neki. Ugyanakkor Prost azt is hozz�tette, hogy azt nem k�tli, hogy Senna rendk�v�li tehets�g �s gyorsabb is n�la, de a Honda extra seg�ts�ge n�lk�l tal�n nem lett volna annyival gyorsabb (Ayrton 13 pole-t szerzett 1988-ban, m�g Prost csup�n h�rmat).

Ak�rhogyan is, a vil�gbajnoks�g egy versennyel a v�ge el�tt, Suzuk�ban eld�lhetett. �s Senna semmit nem b�zott a v�letlenre. A pole ism�t az �v� volt, de az indul�sn�l leragadt a rajtr�cson. Le�llt a motor. Ayrtonnak az volt a szerencs�je, hogy a p�lya kiss� lejtett el�re, �gy a motor egyszer csak v�ratlanul m�gis beugrott. De ekkor m�r tizenh�rman elmentek mellette, Prost pedig vezetett el�l. Senna mindent egy lapra tett f�l �s hihetetlen temp�ban v�gta mag�t kereszt�l a mez�ny�n. Mivel Alain el�l egyed�l mehetett, Ayrtonnak pedig az el�z�sekkel kellett bajl�dnia a negyedik k�rre m�r majdnem 13 m�sodperc volt a francia el�nye vele szemben. A tizedik k�rre Senna m�r harmadik volt Prost �s Capelli m�g�tt. Capelli k�s�bb megel�zte Prostot, de azt�n motorhiba miatt ki�llt a versenyb�l, �gy maradt a k�t vil�gbajnoki es�lyes "szemt�l szembe". �s ekkor elkezdett enyh�n sziv�rogni az es�, ez pedig minden kor�bbi tapasztalat alapj�n Senn�nak kellett, hogy kedvezzen. �s val�ban �gy is volt! A 27. k�r v�g�re Ayrton teljesen ott volt csapatt�rsa nyom�ban, a c�legyenesben kiv�gott sz�l�rny�k�b�l �s megel�zte. Eld�lt! Senna k�s�bb �t k�rrel a v�ge el�tt a versenyben vezet� pil�ta jog�n feltette a kez�t, hogy ints�k le a futamot az id�j�r�s miatt. Prost lemaradt, m�r nem jelentett r� vesz�lyt, de biztos ami biztos.

Ayrton Senna da Silva 1988. okt�ber 30-�n r�vbe �rt: Forma-1-es vil�gbajnok volt! A szemtanuk arr�l sz�molnak be, hogy amikor kisz�llt aut�j�b�l �s levette a buk�sisakot piros volt a szeme: minden bizonnyal s�rt. V�gre ott volt, ahov� eg�sz �let�ben igyekezett: az aut�versenyz�s cs�cs�n!

A szezonb�l volt m�g egy verseny h�tra az ausztr�liai Adelaide-ben, de ez m�r csak amolyan levezet�s volt: Senna megszerezte a pole-t, a versenyt azonban Prost nyerte Ayrton el�tt. Mindez m�r nem v�ltoztatott a l�nyegen.

1989-re v�ltozatlanul Senna �s Prost maradt a McLaren k�t versenyz�je, azonban az �v elej�n m�g senki nem sejtette, hogy ez az id�ny kapcsolatuk m�lypontj�t fogja hozni.

A szezon m�rcius 26-�n Rio de Janeir�ban kezd�d�tt. Senna megszerezte a pole-t, �m a versenyen az els� k�rben �sszeakadt Gerhard Bergerrel (Ferrari) �s Riccardo Patres�vel (Williams-Renault), amikor egyszerre h�rman pr�b�ltak befordulni ugyanabba a kanyarba. Senna h�traesett �s csak a tizenegyedik helyen �rt c�lba. N�mi meglepet�sre Nigel Mansell (Ferrari) nyert Prost el�tt.

A vihar, amelynek fellegei m�r r�g�ta gy�lekeztek a Forma-1 eg�n, Imol�ban t�rt ki. L�tsz�lag a versenyen semmi k�l�n�s nem t�rt�nt - Berger baleset�n k�v�l, amelyet a Tamburello-kanyarban szenvedett el �s amely ugyan rettenetesnek t�nt, �m az osztr�k viszonylag k�nnyed�n meg�szta. Az �j rajtt�l Prost j�tt el jobban, de a pole-b�l indul� Senna a Tosa-kanyarban megel�zte �s vissza sem n�zve sim�n nyerte a versenyt. Hogy valami m�gsem volt rendben, az a futam ut�n der�lt ki, amikor hi�ba v�rt�k Prostot a sajt�t�j�koztat�n. A francia d�h�s volt. Mint kider�lt felh�borod�s�nak az volt az oka, hogy szerinte Senna becsapta �t. A verseny el�tt ugyanis meg�llapodtak abban, hogy amelyik McLaren-pil�ta el�sz�r �r az els� kanyarba, azt a m�sik nem t�madja. Prost szerint ezt a meg�llapod�st r�gta fel Senna, amikor a Tos�ban m�gis elment mellette.

Ayrton m�shogy gondolta. Elismerte, hogy val�ban volt k�zte �s Prost k�z�tt ilyen meg�llapod�s - s�t, m�r az el�z� �vben is t�bbsz�r, amelyet mindig mindketten betartottak - de f�lre�rt�sr�l besz�lt. Ayrton elmondta, hogy az els� rajt ut�n ugyan Prost indult jobban, de � (Senna) volt el�r�bb az els� kanyarban. A m�sodik rajtra pedig - szerinte - m�r nem vonatkozott a meg�llapod�s...

Prost ezzel egy�ltal�n nem �rtett egyet, Ron Dennis pedig nyom�st gyakorolt Senn�ra, hogy k�rjen eln�z�st a franci�t�l, aki meg is tette ezt - igaz, k�s�bb elmondta, hogy nem meggy�z�d�sb�l, puszt�n a b�kess�g kedv��rt. B�kess�g azonban nem volt. Prost egy francia lapban azt tal�lta nyilatkozni, hogy Senna egy "nem becs�letes ember". Senna nem k�v�nt nyilatkozath�bor�ba bocs�tkozni, de valami itt megszakadt kettej�k k�z�tt. Mindketten kijelentett�k, hogy a hivatalos �s sz�ks�gszer� �rintkez�sen k�v�l nem akarnak t�bbet a m�sikr�l hallani.

A Monac�i Nagyd�jon Senna mindent�l f�ggetlen�teni tudta mag�t �s szenz�ci�s k�rrel szerezte meg a pole-t, majd sima rajt-c�l gy�zelmet aratott Prost el�tt. Mexik�ban ugyanez volt a "menetrend" - azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Prost most csak �t�dik volt. Phoenix-ben �jra Senn�� volt az els� rajtkocka - imm�r 34. alkalommal p�lyafut�sa sor�n, amivel megd�nt�tte Jim Clark addig fenn�ll� rekordj�t.

A versenyt azonban nem fejezte be. Prost nyert Patrese �s Eddie Cheever (Arrows-Judd) el�tt.

A Kanadai Nagyd�jon Ayrton klasszis teljes�tm�ny�nek lehettek tan�i a n�z�k. A futam es�versenyk�nt indult, de szinte azonnal a verseny elej�n el�llt �s Ayrton a negyedik k�rben m�r a boxban is volt slick-gumik�rt. Az els� helyr�l �llt ki �s az �t�dikre �llt vissza. Ekkor �jra elkezdett esni az es�. Senna ennek ellen�re gyorsabb volt, mint azok, akik m�g mindig es�gumikon hajtottak el�tte! Azt�n egyre s�r�bb� v�lt az es� �s Ayrtonnak musz�j volt es�gumik�rt bemenni a boxba a 21. k�rben. A hatodik helyre �llt vissza, egy perces h�tr�nyban a vezet� Patrese m�g�tt. De Patrese m�g nem volt kinn a boxban. Amikor kiment, akkor m�r csak Derek Warwick (Arrows-Judd) aut�zott Ayrton el�tt, akit azt�n megel�z�tt �s pillanatokon bel�l f�l�nyes vezet�st szerzett. H�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt azonban motorja felmondta a szolg�latot, �gy v�g�l Thierry Boutsen (Williams-Renault) nyert Patrese �s Andrea de Cesaris (Dallara-Ford) el�tt. Prost szint�n a kiesettek k�z�tt volt.

Paul Ricard-on Prost indult az �lr�l, Senna mell�le, �m az els� k�rben v�lt�hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Prost nyert Mansell el�tt.

Silverstone-ban Senn�� az els� rajtkocka �s vezetett is �t k�rrel a futam v�ge el�ttig, amikor is v�lt�hiba miatt kics�szott. Prost nyert, megint Mansell el�tt.

Hockenheimban �jra Senna indult az �lr�l, de a versenyen ez�ttal neki kellett a szerencse a gy�zelemhez Prosttal szemben: a francia h�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt m�g vezetett, amikor v�lt�hib�ja t�madt �s lass�tania kellet. Senna �gy arathatta le a gy�zelmet, de Prost az�rt a m�sodik helyet m�g meg tudta tartani.

A Magyar Nagyd�j Mansell nagy napj�t �s p�lyafut�sa egyik legjobb verseny�t hozta: az els� k�r ut�n az angol m�g nyolcadik volt, de azt�n szisztematikusan felk�zd�tte mag�t �s v�g�l Ayrtont is remek man�verrel utas�totta maga m�g�. Senna �gy m�sodik lett, Prost pedig negyedik.